118919. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényelektromos cellák előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 118919. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — J£. 3033. ALAPSZÁM. Eljárás fényelektromos cellák előállítására. Allgemeine Elektricitats-Gesellschaft, Berlin. A bejelentés napja 1936. évi november hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi november hó 27-ike. A külső fotoeffektuson nyugvó modern fényelektromos cellák katódája, miként ismeretes, aljzatra felvitt fényelektromosan érzékeny, vékony fémrétegből áll. Az 5 aljzat valamely kémiai vegyületből vagy fémből, vagy a kettő kombinációjából állhat és a fényelektromosan érzékeny fém előnyösen alkáli- vagy alkáliföldfém. A vékony alkáli- vagy alkáliföldfém-10 réteget desztillálással viszik fel. Eddig úgy jártak el, hogy a fényelektromosan érzékeny fémet pl. a cella toldatából, e toldat hevítésével juttatták a cellába és vitték fel az aljzatrétegre. 15 Ekkor azonban a fényelektromos anyag még a legelővigyázatosabb és leglassúbb desztillálásnál is az aljzatra mindig meglehetősen egyenetlenül csapódik le. Az aljzaton az alkáli- vagy alkáliföldfém 20 bizonyos fokú egyenletes elosztását csak hevítési művelettel lehet elérni. Ennél az eljárásnál a kivitelezési nehézségek a fényérzékeny réteg területének növekedésével igen nagy mértékben nő-25 nek. Az így előállított cellák elérhető közepes érzékenysége mindinkább csökken. Továbbá csak rendkívüli nagy nehézségek mellett lehetséges némileg egyenletes érzékeny nagyfelületű fotokatódák 30 előállítása. A kész cella jósága és érzékenysége igen nagy mértékben függ a fényelektromosan érzékeny fém desztillációjánál alkalmazott figyelemtől és ügyességtől. 35 Az eddigi eljárásoknak továbbá hátránya, hogy a desztillációs hőmérsékletet viszonylagosan magasra kell választanunk, úgyhogy a bedesztillálandó anyagban lévő szennyezéseket a desztillálandó fémgőzök igen könnyen magukkal ragad- 4c ják a cellába. Mindeme hátrányokat kiküszöböli a találmány szerinti eljárás, melynek értelmében a fényelektromosan érzékeny fémnek a bedesztillálása viszonylagosan ala- 45 csony hőmérsékleten történik. E hőmérsékletet az alábbiak értelmében kell megválasztanunk. Példaként olyan fotokatódát veszünk, melynek ezüst aljzata, ezüstoxid, illetve céziumoxid közbülső 50 rétege van és fotoelektromosan érzékeny féme cézium. A kész katódán a tudomány mai állása szerint az alkálifém, esetünkben a cézium, valószínűleg az oxidáljzaton meghatáro- 55 zott vastagságú rétegként van abszorbeálva. Az alkálifémaljzat kombinációt, adszorbciós vegyületnek nevezhető, kémiai vegyületfélének tekinthetjük. Ha valamely kémiai vegyületet, mely pl. két go alkatrészből áll, zárt térbe helyezünk, akkor az ismeretes fizikai-kémiai törvények értelmében e vegyület fölött e vegyületnek és a vegyület alkatrészének a diszociációs fokától függő egyensúlyi 65 gőznyomás fog beállani. Egészen hasonlóan viselkednek az itten számbajövő adszorbciós vegyületek, azzal a különbséggel, hogy itten a vegyület egyik alkatrészének, az aljzatnak a gőznyomása 70 elhanyagolhatóan kicsi és ennek folytán gőzfázisban csupán a fényelektromosan érzékeny fém, jelen esetben a cézium lesz jelen. Az új eljárás abban van, hogy nemcsak 75 pl. a céziumot tartalmazó toldatot, hanem