118893. lajstromszámú szabadalom • Csapódó gyujtó gyujtó robbanó lövedékekhez

MAÖIÁK IIEÁLU SZABADALMI FIRÓ8Í0 SZABADALMI 118893. SZÁM. XIX/c. OSZTÁLY. — L. 734:4. ALAPSZÁM. Csapódó gyújtó robbanó lövedékekhez. Louhia Viljo Yáiiiö Pellervo szerkesztő, Helsinki. A bejelentés napja 1937, évi május hó 13-ika. Robbanó lövedékeknél a gyujtószerkezetnek legalább is kétszeres biztosítása el nem engedhető feltétel. Ezt a kétszeres biztosítást rendszerint a lövedék robbanó-5 töltete előtt elrendezett különböző biztosítószerkezetekkel érik el. Az eddig ismert biztosítószerkezetek azonban rendszerint bonyolult szerkezetűek, ezért előállításuk drága és azok működése nem 10 elég üzem biztos. Ezért ezeket a biztosítószerkezeteket különösen gránátokban és vetett aknákban, mely utóbbiaknál a kilőtt lövedék csekély gyorsulása is nehézségeket okoz, aránylag ritkán alkal-15 mázzák. A találmány egyszerű és olcsó csapódógyujtó-robbanólövedékekhez, melynek legalább is kétszeresbiztosító szerkezete van. A találmány szerinti gyújtónak az 20 is előnye, hogy a biztosítószerkezeteket nem lehet hatástalanná tenni olyan erőkkel sem, amelyek a lövedék tengelyirányában hatnak, pl. tengelyirányú lökésekkel sem. A szerkezet biztosító hatása csak 25 a lövedék kilövése után eltelt előre meghatározott idő után szűnik meg. A robbanótöltethez vezető gyűjtőcsatorna mindaddig teljesen el van zárva, amíg a biztosítószerkezetek mint ilyenek mű-30 ködnek. A találmányt négy kiviteli példa kapcsán magyarázzuk. A rajzok 1—4. ábrái a találmány szerinti csapódó-gyujtó négy különböző kiviteli alak-35 jának hosszmetszetei. Az 1. ábrában (1) az ütőszeg. Az (1) ütőszeget a (2) hüvelyben, melyet a gyújtó (3) tokjában csavarmenet rögzít, hosszirányban eltolhatóan ágyaztuk. A (2) hüvely (4) furataiban (5) golyók van- 40 nak, amelyek az (1) ütőszeg kisebb átmérőjű és nagyobb átmérőjű része közötti kúpos (6) vállrészre fekszenek és ezzel az ütőszeget meggátolják abban, hogy az a gyújtószerkezet belsejébe 45 hatoljon. Az (5) golyók külső oldalai második (8) hüvely peremének belső (7) oldalára fekszenek. E hüvely belsejében rendeztük el a (9) gyutacsot. A (8) hüvelyt a tok (10) részében csavarmenet 50 rögzíti. A (8) hüvely e helyzetében a (9) gyutacs az (1) ütőszegtől oly messze van, hogy azt a szeg semmi körülmények között el nem érheti, még akkor sem, ha az (5) golyók az ütőszeget rajzolt helyzeté- 55 ben nem rögzítenék, mert az ütőszeg helye és a csappantyú közötti (a) távolság nagyobb mint az a (b) löket, amellyel az ütőszeg a csappantyúhoz a rajzolt helyzetben közeledhet. A (8) hüvely és a (10) 60 tokrész között két végével ezekre támaszkodó (11) nyomott rugó van, amely a (8) hüvelyt állandóan igyekszik a (10) nyakrészben lévő cssavarmenetből kicsavarva az (1) ütőszeg felé nyomni. 65 A hüvely elforgását azonban a (12) záróhüvely akadályozza meg, mely hüvelynek (13) csapjai a (10) tokrészben lévő (15) furatokon átnyúlnak és a (8) hüvely oldalában lévő hasítékokba fognak. A 70 (16) gyűjtőcsatorna belső végénél (17) golyót rendeztünk el, amelyet e csatorna alsó éle, másrészt pedig a gyűjtőcsatorna második (18) részét tartalmazó (19) hüvelynek felső éle az ábrában feltüntetett 75 helyzetben rögzítenek. Mindaddig, amíg