118836. lajstromszámú szabadalom • Hajtószerkezet játékokhoz

MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118836. SZÁM. Vl/d. OSZTÁLY. — J. 3734. ALAPSZÁM. Hajtószerkezet játékhoz. Jánoska Sándor mérnök, Budapest. A bejelentés napja 1936. évi szeptember hó 30-ika. A találmány oly szerkezet, injely me­chanikus rezgéseket egyirányú mozgássá alakít át. E szerkezet elsősorban elektro­mos hajtású gyermekjátéknál előnyösen 5 alkalmazható. Az általánosságban használt elektromos játékoknál (vasút stb.) erősen megdrá­gítja a játékokat, hogy az elektromossá­got alacsony feszültségre kell átalakítani, 1° miért azok áramszedővel működnek s így a vezető részek nem saigetelhetők. Meg­drágítja továbbá e játékokat az, hogy minden mozgó vagy futó szerkezetbe kü­lön elektromotort kell beépíteni, ló A találmány szerinti elrendezésnél a hálózati váltóáramot nem transzformál­juk le alacsony feszültségre, hanem elek­tromágnes segítségével mechanikus rez­géssé alakítjuk át és ezt a mechanikus 20 rezgést továbbítjuk külön e célra szol­gáló vezeték (pl. kifeszített húr) vagy a rezgés továbbítására alkalmassá tett (rugalmasan felfüggesztett) sín, vlagy alaplemez segítségével az egyes futószer-25 kezetekhez. E futószerkezetek azután egy­irányú, rugalmasan felfüggesztett ka­paszkodók ós tömegek segítségével a tranz­verzális rezgést egyirányú folytatólagos mozgásra alaldtják át. E mozgás a rezgés 30 síkjával párhuzamos irányú, tehát a rez­gésre merőleges. E rezgés-egyirá,nyitóknak tekinthető szerkezetek (működési feltétele, hogy azok­nak a rugalmasságuk és tömegük által 85 meghatározott önfrekvenciája lehetőleg közel álljon az alapfrekvenciához, de annál mindig nagyobb legyen. A mellékelt ábrákon a találmány pél­daképem kiviteli alakjai láthatók. Az, 1. ábra a legegyszerűbb mechanikus rezgés- 40 egyirányítót vázlatosan mutatja. A (11) tranzverzális rezgést végző alaplemezen, mely oly időpontban van ábrázolva, ami­kor az alaplemez a hullámmozgás legmé­lyebb pontján van és a (12) rugalmas szálakon a (13) tömeg van elrendezve. E (12) rugalmas szálak a rezgőlemez síkjá­val, mint a rajzon is látható, 90°-nál ki­sebb, de 45°-nál nagyobb szöget zárnak be és önrezgésük a lemez rezgésénél na- 50 gyobb frekvenciájú. Mikor az alaplemez előbbi helyzetéből a rezgés legmagasabb pontjára, a (14) helyzetbe emelkedett, a szálak a szaggatott vonalaknak megfele­lően elhajolnak és ezáltal a nyíl irányá- 55 ban mozgatónyomatékot adnak a (13) tö­megnek. Amikor az alaplemez visszaér­kezik (11) helyzetbe, (12) rugalmas szá­lacskák és (13) tömeg az eredményvonal­lal jelzett állást veszik fel, mert már kis 60 számú rezgés után a függőleges össze­tevők megsemmisítik egymást. A 2. ábra egy közvetett rezgést egy­irányító szerkezetet mutat be, mely első­sorban olcsó elektromos vonatjáték 65 stb. céljaira való. A (15) tranzverzá­lis rezgést végző sínen vagy alapon fut a (16) kerék, melynek szaba­don futó tengelye (17) lemezrugó végén van csapágyazva. A rugó a (21) támasz- 70 tóra van erősítve, ez pedig a (18) tömeg­re, mely egyszersmind a kocsi testét is képezi. A (16) kerék átveszi a (15) sín rez­gését, míg a megfelelőképen rugózott (18) tömeg nem vesz részt a rezgésben és így 75 a kerék a tömeghez képest függőleges

Next

/
Oldalképek
Tartalom