118809. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátóadó

MAGYAR KIRÍ LY! SZABABALMT BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 118809. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — i. 6932. ALAPSZÁM. Távolbalátóadó. Radioaktieiigesellschaft D. S. Loewe cég-, Berlin-Steglitz. A bejelentés napja 1935. évi augusztus hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi augusztus hó 11-ike. A 115314. lajstromszámú törzsszabadalomban képek letapogatására való oly távolbalátóeljárást és megfelelő berendezést írtunk le, mely közös fotoerősítő' al-5 kalmazása mellett, a képjelek és a szinkronizáló jelek egyenlő módon való kibocsátását eszközli. Az ily eljárásnál és berendezésnél az összes szinkronizáló impulzusoknak, a 10 képáram lefolyásától teljesen függetlenül, egyenlő maximálórtékeket adunk és az impulzustartamok mindenkor a, sortartam és a képtartam kb. 1%-át teszik ki, egyebekben pedig tisztán optikai módsze-15 rekkel állíthatók elő és tetszésszerint állíthatók be. Az ilyen adónak különös ismertetőjele az, hogy a képáramok, valamint a szinkronizáló impulzusok előállítására a letapintó lyukaknak csupán 20 egyetlenegy rendszerét használjuk éisi így a tárcsán eddig haszálatos külön réskoszorú rendszer (1. a törzsszaibadalom 3. ábráját) és ezzel együtt azok a jellegzetes torzítások, melyek a résosztás pontatlan-25 ságaira vezethetők vissza, ki vannak küszöbölve. A képfelderítés, illetőleg járulékos megvilágítás találmánybeli eljárása egyebekben ikonoszkopokra is alkalmazható. Az 1. ábrán példaképpen be fogjuk 80 mutatni, miként használható a nevezett eljárás gyakorlatilag egy mozgóképadónál. Az (1) ívlámpa az egyetlen fényforrás, mely a berendezésben előfordul. (2) bo-35 marú tükörrel, vagy kondenzátorral, önmagában ismeretes módon, a fényt a (3) filrnszalagra koncentráljuk, mímel lett egy mindenkor átviendő képecskét jelképezzünk a (3a) kivágással. Feltételeztük, hogy a (3a) képecske képmezejéniek a 40 megvilágítása egyenletes, amint ez a mozgóképtechnikában meg is követelhető. Dolgozzon a találmánybeli adó (4) körlyukú tárcsával, amely a (3a) képecske 45 sorait azoknak ugyanabban a térbeli helyzetében tapintja le. Két (5) és (6) lencse a (3a) filmkéipecskét élesen leképezi a (4) tárcsára. A (4) tárcsa útján momentán letapintott (7) sor a (3a) képecs- 50 kének egyetlen optikailag kihasznált sora, a film egyéb helyein letapintás nem történik, következéskép a (3a) eredetin levő többi fény nincs a távolibalátóátvitelre kihasználva. Másrésizt azonban, amint a 55 115341. 1. számú törzsszabadalotmban bebizonyítottuk, igen jelent ékejny fénymennyiséget kellett járulékosan a Nipkow-tárcsán levő (3b) filmképre vetíteni és pedig e járulékos megvilágításnak kö- 60 rülbelül éppen oly nagynak kellett lennie, mint az eredeti hófehér helyeinek megvilágítási erőssége. Hogy e feladatot egy második ívlámpa jelentékeny költsége nélkül is megoldhassuk, — ugyanis 65 csupán ívlámpa tudná szolgáltatni a szükséges fényerősséget — a találmány szerint a fénysávnak a képletapintásra ki nem használt azon részét használjuk fel, amelyik a letapintott (7) soron kívül 70 a (3a) filmképecskén áthalad, E célból, a találmány értelmében, a (7) letapintott sort nem a mindenkor megvilágított filmdarab (7') közepére helyezzük, mint eddig szokásos volt, hanem a (8) sugárkúp kö- 75 zőptengelyéihez képest eltolva, á (7) sorra