118765. lajstromszámú szabadalom • Olajtüzelő berendezés

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓ8Á6 SZABADALMI LEI RAS 118765. SZÁM. II/C. OSZTÁLY. — O. 1557. ALAPSZÁM. Olaj tüzelő berendezés. Orolin András oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1936. évi január hó 22-ike. A nyersolaj, mint tüzelőanyag, elégetésére alkalmas berendezések általában három csoportba sorozhatok: porlasztáson alapuló (injektoros), tárcsás és gázosító 5 rendszerű olajtüzelés. Nehezen gázosodó olajok, továbbá desztillációs olajmaradékok, masut, pacura porlasztás révén történő eltüzelése légsűrítő esetén a légszállítókészülék beszerzési és üzemkölt-10 sége miatt drága megoldás, gőzinjektor alkalmazásánál viszont a porlasztáshoz szükséges gőznyomás létesítése, méginkább fenntartása, már komolyabb felügyeletet igényel. E tüzelési módoknak 15 alkalmazása tehát csak nagyobb üzemeknél mondható gazdaságosnak. Gázosító eljárással, hol a tüzelőanyagot előzőleg a saját lángja fejlesztette hővel elgázosítjuk s a fejlesztett gázokat közvetlenül 20 égetjük el, a gázosítókamrában felgyülemlő salakos lerakódások elkerülése végett csak finomított olajokat (mint gázolaj, petróleum) tüzelhetünk el üzemzavar nélkül. A nehéz olajok tüzelésére 25 szánt tárcsás égők szabályozhatóságuk tökéletlensége s ebből eredő nagymértékű kormozódás következtében kevés helyen kerültek üzembe. A találmány mintegy átmenet a tár-30 csás és a gázosító olajtüzelés között, olyan berendezés, amellyel a masut, pacura s egyéb sűrű olajhulladék is gazdaságosan eltüzelhető «• a készülék amellett aránylag olcsón állítható elő s 35 nagyteljesítményű kazánoknál, központi fűtőberendezéseknél ép úgy alkalmazható, mint egyszerű szobakályháknál. Meglevő fűtőkészülékeknél pedig kis költséggel, minden különösebb átalakítás nélkül beépíthető. 40 A találmány elve, hogy az olajtárolótartányból az eltüzelésre szánt nyersolajat ferde fekvésű és vályúalakú elemekből álló rácsra, mint rostélyra folyatjuk és meggyujtjuk. Az égés folytán elő- 45 álló láng a rácselemek közein át távozik a tűztérből, miközben a rácsot hevítve, az arra került friss tüzelőanyagot állandóan gázosítja, illetőleg gyújtja. Ez elgondolás foganatosítására alkal- 50 mas készülék egyik kiviteli alakját tün-^ teti fel a csatolt rajz és pedig az 1. és 2. ábrája a berendezés két egymásra merőlegesen hosszmetszetét, a 3. ábrája pedig egyik keresztmetszetét 55 ábrázolja. A berendezés főalkatrésze a ferde elhelyezésű (1) rostély, amely a lépcsőzetesen elhelyezett vályúalakú (2) elemekből áll. A tüzelőanyagtároló (3) tartány- 60 ból az elégetésre szánt olaj a (4) vezetéken át jut a (1) rostély legfelső, a többihez képest mélyebb vájatú (5) elemére, ahonnan a rostély egész szélességében eloszlik. A (2) rostélyelemek ugyancsak 55 vájatos (6) egymásközti áthidalásai az (1) rostélyon végigfolyó olajnak úgy szabják meg az útját, hogy az a (2) rostélyelemeken felváltva, hol az elem két végén, hol a közepén folyhat át a 70 következő, alantabb fekvő (2) elemre, így az olaj csak cikk-cakkos úton, de mindegyik (2) rostélyelemen át kerülhet a (1) rostély legalsó lépcsőjére. A (1) ros-