118748. lajstromszámú szabadalom • Kovácsoltvas-kazán

MA9TAR KIRÁLY] WEHJHr SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118748. SZÁM. V/e/2. OSZTÁLY. — W. 6661. ALAPSZÁM. Kovácsoltvas-kazán. Winkler Ernő magántisztviselő, Budapest. A bejelentés napja 1936. évi november hó 14-ike. A találmány szerinti kovácsoltvas­kazánt magát a kazántest vízterét vagy víztereit áttörő, a lángtérbe torkoló tüzelőszer-adagoló csövek vagy csator-5 nák jellemzik. Ezzel a szerkezettel min­denekelőtt két fontos előnyt érünk el, nevezetesen egyrészt megtakarítjuk az eddigelé a kazán elé épített külön adagoló­tölcséreket, illetve csatornákat, ami a 10 kazán hosszirányában és adott esetben szélességi irányában is tetemes helymeg­takarítással, valamint költségmegtakarí­tással jár; másrészt meggátoljuk azt, hogy a rostélyra adagolandó tüzelőanyag ré-15 tege vagy oszlopa a tüzelőtér hatása alatt a kelleténél nagyobb mértékben meleged­jék fel, aminek különösen rosszminőségű, gázdús tüzelőanyagokkal való tüzelés esetén van nagy fontossága. 20 A találmány úgy kis-, mint nagy­nyomású kazánokhoz, különböző kazán­fajták (pl. láng- vagy füstcsöves kazá­nok), valamint tagozott kazánok esetére is, egyaránt előnyösen alkalmazható. 25 Mindezeknél a fent elsősorban említett előny teljes mértékben érvényesül, míg a másodsorban említett előny, mint rö­viden jeleztük, a legnagyobb mértékben gázdús tüzelőanyagok esetén jut érvény-30 re. Az utóbbi tekintetben a következő körülmények jönnek figyelembe: Midőn a nagynyomású kazánoknál a változott viszonyok folytán a jóminőségű tüzelőanyagokkal való tüzelésről a rossz-35 minőségű, gázdús tüzelőanyagokkal való tüzelésre tértek át, vagy továbbra is a szokott módon jártak el, vagyis a gáz­dús tüzelőanyagot közvetlenül a kazán rostélyára, rendszerint nyugvó (sík) ros­télyára adagolták, amikoris a tüzelés 40 nagymérvű füstöléssel járt, vagy pedig mechanikai rostélyt (lánc- vagy vándor­rostélyt) használtak. Az utóbbi a gázdús tüzelőanyagok tökéletes elégethetőségé­nek egyik fő feltételét, nevezetesen a 45 tüzelőanyag fokozatos adagolását és fo­kozatos elégetését megvalósította ugyan, de aránylag igen költséges volt és így alkalmazása sok esetben nem jöhetett figyelembe. 5 0 Javasolták már továbbá a nagynyo­mású kazán elé iktatott kétaknás tüzelő­berendezés alkalmazását is, ahol is a két akna közötti válaszfalat tűzállóanyagból (samottból) készítették. Miután az ilyen 55 falnak kifelé nem volt hőleadása, a samott túlságosan felmelegedett és magas hő­fokánál fogva, begyújtotta a töltőakná­ban lévő tüzelőanyagot, ami ugyancsak hirtelen nagy gázfejlődéssel, füstöléssel 60 járt. Ezzel szemben a találmány szerinti adagolócsősornál vagy csatornáknál, me­lyek kétaknás tüzelés esetén a töltőaknát alkotják, ennek túlságos felmelegedését 65 a töltőrészeket minden oldalról körülvevő vízterek teljesen meggátolják és a tüzelő­anyag tökéletes, füstmentes elégését biz­tosítják, különösen ha egy korábbi javas­lat szerinti, oly tüzelőberendezést alkal- 70 mázunk, melynél a gázdús tüzelőanyag kigázosítása alacsony hőfokon megy vég­be és a gázosítás termékei meggyulladá­suk előtt a töltőakna alján bebocsátott

Next

/
Oldalképek
Tartalom