118747. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alakított tárgyak előállítására impregnált rostanyagmasszákból
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118747. SZÁM. IV/H/1. OSZTÁLY. — W. 6395. ALAPSZÁM. — — ^ i ^ — — — • Eljárás alakított tárgyak előállítására impregnált rostanyagmasszákból. Wolff Franz mérnök, Berlin. A bejelentés napja 1934. évi szeptember hó 18-iha. A találmány eljárás alakított tárgyaknak i-mipregnált rostanyagmiasszákból sajtolással való előállítására, ahol is az eljárás lényege abban rejlik, hogy az alakí-5 tott tárgyakat egyszerű impregnált rostanyagtestekből, pl. lemezekből, szalagokból, bundákból, tömbökből stb. nyomással vagy húzással állítjuk elő és pedig hasonló uniódon járunk eL, mint ez a fémipar-10 ban, alakított tárgyaknak bádogból vagy más kiindulási anyagokból nyomással, vagy húzással való gyártásánál szokásos. Az impregnált rostanyagmasszákn ak a sajtoló iparban ily módon való feldolgo-15 záisa eddig ismeretlen volt ás nemi is látszott lehetségesnek, mert az erre a célra eddig rendelkezésre álló rostanyagmíaszszák nemi voltak nyújthatók és így azokat a fent vázolt módon nem) lehetett í'eldol-20 gozni. Azt találtam miár most, hogy a feladat megoldható, ha egyszerű alakú rostanyagtestek, különösen gyakorlatilag sík lemezek, szalagok, bundák, tömbök stb. alak-25 jában olyan rostanyagot alkalmazunk, mely a kötőanyagot a rostok belsejében is felvette és ennek következtében a kötőanyagot még nagy sajtoló nyomás alkalmazásakor sem adja ismét le, vagy be-80 lőle a kötőanyag csak rendkívül nehezen sajtolható ki,. Ilyen anyag 'alkalmazása esetében az egyes rostok a sajtolás előtt nemi ragadnak össze, úgy hogy a hÚEáshoz vagy nyomáshoz szükséges anyageitoló-35 dás lehetővé válik. Az így impregnált rostanyagtesteket sajtoló szerszámok (segélyével húzhatjuk vagy nyomhatjuk és azokat a kívánt végtermíékekké alakíthatjuk át. Emellett a kötőanyagot a rostokba akár azoknak kötött alakba, pl. lemezjek, 40 szalagok stb. alakjába való átvitele előtt, akár ez után vihetjük be, de rendszerint célszerűbb, ha a rostokat a kötött alakba való átvitel után látjuk el kötőanyaggal. Az ilyen rostoknak a kötött alakká való 45 egyesítésekor arról kell gondoskodni, hogy laza és nyújtható rostkötést kapjunk, amiihez a rostoknak, pl. laza nemezítése vagy laza szövése stb. alkalmas. A rostkötegnek lazasága, illetőleg nyujtha- 50 tósága a massza ellenállóképessége tekintetében, illetőleg abból a szempontból, liógy a sajtoló szerszámokkal való húzásnál vagy nyomásnál az anyag eltolódása lehető • legyen, kü'önösen fontos. Ezzel 55 egyúttal a kötőanyagnak a rostmasszá'ban való lehető legfinomabb elosztását is elérjük és a rostoknak a kötőanyaggal való összeragasztását elkerüljük, tehát a húzó vagy nyomó folyamatnál szükséges 60 anyageltolódást az anyag összefüggésének megkímélése mellett kedvezően befolyásoljuk. Ugyanerre a célra előnyös lehet a rostok impregnálására olyan kötőanyagok albal- 65 mazáisa, melyek a sajtolási folyamat előtti vagy alatti szárítás közben melegítéskor gázokat fejlesztenek, mért ez a körülmény az anyagnak a húzásnál vagy nyomásnál való eltolódását szántén kedvezően befő- 70 lyásolja. Ugyancsak ebből a célból a kötőanyagokon felül a rostanyaghoz az impregnál ás előtt, alatt, vagy után más olyan anyagokat adhatunk, melyek az ilyen gázfejlődést lehetővé teszik. 75 Alakított tárgyaknak húzással vagy
