118704. lajstromszámú szabadalom • Készülék ultrarövid- és rövidhullámú elektromos tér erősségének mérésére

Meg-jelent 1938. évi augusztus hó 16-án. M A ö YA I! KIK Á L Y I SZABADALMI KT1ÍÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118704. SZÁM. Vll/e. OSZTÁLY. — li. 7147. ALAPSZÁM. Készülék ultrarövid és rövidhullámú elektromos tér erősségének mérésére. Dr. Rósa László főorvos, egyetemi tanársegéd, Budapest, Cellis Audor rádió cég tulajdonos, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi január hó 18-ika. A gyógyászatban használatos rövid- és ultrarövidhullámú elek trom ágneses sugárzások elektromos energiát képviselnek, amelynek gyógyító hatásai mellett bizo-5 nyos határon túl káros befolyása is lehet. A sugárzásokat elektroncsöves, vagy szikraközös rendszerű gerjesztőkkel termeljük és szigetelőréteg közbeiktatása útján, kapacitív úton visszük át az átáramoltatandó 10 személyre, testrészre, vagy kísérleti tárgyra. A sugárzások elektromos energiájának mérésére szolgáló eddigi eszközök az igényeket sem gyakorlati, sem tudományos szempontból nem elégítik ki. 15 A mérőeszközök ez elégtelensége több okban keresendő, mert a megoldások különböző elvek alkalmazásával igyekeztek a kívánt cél elérésére. A megoldások egyik félesége a sugár-20 zás által okozott felmelegedés mértékéből következtet a sugárzás energiájának nagyságára. E megoldás hiányossága abban keresendő, hogy az egészen kicsiny energiájú sugárzások által okozott felmelege-25 dés a legfinomabb hőmérő műszerrel sem mérhető és a hőmérő állásának megváltozása, oly hosszú időtartamot igényei, amely a gyakorlatban a folyamatos munkát minden mérés ajkalmával kisebb-30 nagyobb időre felfüggeszti. Az eljárás egyébként csupán közvetett következtetést enged és az elektromos energiát thermikus energiában fejezi ki. A megoldások másik félesége, amely a 35 ma hasznalatos gyógyító berendezések nagyrészében mérőeszközként szerepel, vagy a gerjesztésre szolgáló elektroncső fűtőfeszültségének a mérésére szolgál, amely adat semminő választ nem ad a secundaer-kör különböző részein uralkodó 40 térviszonyokra, vagy a secundaer-kör egyes vezető fémalkatrészein mérhető áramviszonyokat tűnteti fel, de nem ad választ arra a kérdésre, hogy mily erős maga a gerjesztőberendezés által keltett tér. tö A megoldások harmadik félesége photometriás úton igyekszik választ adni a kérdésre, úgy, hogy a tér erővonalai által izzásba hozott neongázas, vagy izzószálas égők kigyulladásakor keletkezett fényerő 50 mértékéből következtet a térerősségre. A megoldás hátrányossága az, hogy az efajta műszerek egyrészt csak bizonyos, aránylag nagy térerősség mellett, tehát későn kezdik el működésüket és finomabb, 55 de a gyakorlatban már lényeges különbségek kimutatására alkalmatlanok, sőt durvább eltéréseket is csak elsötétített helyen mutatnak meg. Jelen találmány a felvetett problémát 60 egyszerű, gyors, érzékeny és a gerjesztőberendezéstől tökéletesen független eszközzel oldja meg. A térerősséget elektromos egységekben Ampere-ban, Volt-ban, Watt-ban, vagy más 65 csak erre a célra szolgáló egységben adja meg. Mindennemű közvetett számítás, hőről vagy fényről való visszakövetkeztetés feleslegessé válik, a leolvasás közvetlenül, időveszteség nélkül történik és bármilyen 70 íípusú gerjesztőberendezéstől függetten, tehát a tér erősségét absolut elektromos értékekben adja meg s bárhol alkalmazható, mert mindenütt a tényleges, nem