118695. lajstromszámú szabadalom • Aknás kályha

MAGYAR KIRÁLYT ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118695. SZÁM. Il/h. OSZTÁLY. — B. 13731. ALAPSZÁM. Aknás kályha. Balogh Antal művezető, Kalocsa. A bejelentés napja 1937. évi február hó 26-ika. A találmány oly aknás fűtőkályha, melyben mindenféle tüzelőanyag tökéletesen ég el és mely a meleget főleg radiátorszerű füstcsövekkel közli a szoba 5 levegőjével és azt a nagy fűtőfelület következtében a legnagyobb mértékben hasznosít j a. A találmány szerint ezt azzal érjük el, hogy a kályha tüzelőanyagaknája alsó 10 végével a tűz-, illetve elégési kamrával és a hamukamrával, felső végével pedig, kívülről zárható és nyitható nyíláson át, egy füstkamrával közlekedik, mimellett a tűzkamrát a füstkamrával az aknán 15 kívül füstcsövek kötik össze. A füstcsövek az akna két egymással szembenfekvő oldalán szabadon állóan, azaz küllevegőtől körülvetten és előnyösen radiátorszerűen vannak elrendezve. 20 A kályha rostélya az akna alsó nyílása alatt oly távolságban van elrendezve, hogy az aknából ráeső tüzelőanyag a rostélyon szabadon és teljesen elég. Az akna, alsó végén, szűkítve van, 25 a szűkítés fölött pedig, két szembenfekvő oldalban, a primérlevegőt bevezető szabályozható nyílások vannak. A rajz a találmány szerinti aknás kályha példaképeni kiviteli alakját az 30 1. és 2. ábrán két egymásra merőleges függőleges hosszmetszetben, a 3. ábrán pedig az 1. ábra I—I vonala szerinti vízszintes metszetben mutatja. (1) az alsó végén szűkített (2) nyílású 35 tüzelőanyagakna, mely e (2) nyílással a (3) tűz-, illetve elégési kamrával és (4) hamukamrával, felső végével pedig a kívülről az (5) csappantyúval vagy hasonló szervvel zárható és nyitható (6) nyíláson át, a (7) füstkamrával közieke- 40 dik. A (3) tűzkamrát a (7) füstkamrával az (1) aknán kívül radiátorszerűen elrendezett (8) füstcsövek kötik össze. E (8) füstcsövek az (1) akna két egymással szembenfekvő oldalán szabadon állóan 45 vannak elrendezve, miáltal nagy fűtőfelületet kapunk. A (3) tűz-, illetve elégési kamrát lent a (9) rostély, fent pedig az akna alsó (2) nyílása határolja úgy, hogy az aknából 50 a (9) rostélyra hulló tüzelőanyag e (3) térben köröskörül szabadon fekszik és ott teljesen elég. A szűkített (2) nyílás fölött, két szembenfekvő oldalfalban, (10) nyílások 55 vannak a primérlevegő bevezetésére, amelyeket — pl. a (11) tolattyúval — szabályozhatunk. Az (1) akna (12) töltőajtóval, a (3, 4) kamra pedig (13) begyújtó- és tisztító- 60 ajtóval van ellátva, melyben a szekundérlevegőt bevezető (14) nyílások vannak (2. ábra). A kályha működése a következő: A (9) rostélyon lévő tüzelőanyagnak 6& a meggyújtása után az akna szűkített részében lévő tüzelőanyag a primérlevegővel lefelé ég úgy, hogy ebben a részben mindig izzó parázs van, mely a rostély felé süllyed, amelyen a szekundér- 70 levegővel a (3) tűz-, illetve elégési kamrában teljesen elég és a keletkezett, úgymondhatni füstmentes elégési gázok a (8) füstcsöveken át a (7) kamrába és ebből a (15) csonkon át a kéménybe távoznak. 75