118686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajok és más földes és köves tömegek és építmények áthatlanítására és kötésére

HA0YAK KIRÍLYI SZABADALMI BffióSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 118686. SZÁM. IY/h/1. (VlII/a.) OSZTÁLY. — P. 8861. ALAPSZÁM. Eljárás talajok és más földes és köves tömegek és építmények áthatlanítására és kötésére. N. Y. De Bataafsche Petroleum Maatschappij, Iiaag'. A bejelentés napja 1936. évi október hó 5-ike. Németalföldi elsőbbsége 1935. évi október hó 7-ike. A találmány eljárás talajok és más földtömegeik, mint földalatti homok­vagy kavicsrétegeik, természetes és mes­terséges kőzetek, falazatok, beton, kőtöl-5 tések stb. áthatlanítására és kötésére, va­lamint kohéziójának megjavítására a ta­lajok és földtömegek közbenső tereinek, üregeinek, repedéseinek és más folytonos­sági hiányainak feltöltése és tömítése 10 útján. Az új eljárás alkalmazást találhat pl. porózus és áteresztő talajokban teljesen vagy közel teljesen víz vagy gázálló ré­tegeknek előállítására, szivárgó gátak, 15 alagutak és pincefalak tömítésére, laza talajok, alapozások és gáttestek kötésére, láp, folyammedrek, futóhomok vagy ván­dorló fövenyhalmok megkötésére, szikla­repedések vagy kőburkolatok és betöm hé-20 zagainak tömedékelésére, kőtöltések ki­töltésére és összerágasztására, építésük előtt, közben vagy után, fúrólyukak vagy források falainak áthatlanítására, pl. a kőolaj-termelésnél, stb. 25 Az említett célokra már javasolták a talaj vagy más földtömegek kezelését impregnálószerekkel, pl, vizes bitumen diszperziókkal, cement- vagy agyagszusz­penziókkal és csapadékképző vegysze-30 rekkel. A találmányi szerinti eljárás lényege ezzel szemben az, hogy a kezelendő töme­gek üregeibe szolvatálószer hatására duzzadó anyagot vezetünk, melynek ré-85 szecskéit a szolvatálószert taszító anyag veszi körül, mely részecskék a használt szolvatálószernek vonzása vagy felvétele vagy a vele való kötés vagy az általa tör­ténő nedvesedés folytán, a kezelt tömeg­ben duzzadnak. 40 Ha — mint a legtöbb esetben — a szol­vatálószer víz vagy pedig vizes oldat vagy diszperzió, akkor alkalmas duz­zasztható anyagként első sorban a követ­kező anyagok jönnek tekintetbe: 45 a hidrofil kolloidok, imég pedig úgy a szervetleniek és szervesek, mind a többé­kevésbé kolloidália agyagfajták, a több­értékű fémek hidroxidjai, kovasiav, alu­miniumsók vagy más vízzel duzzasztható 50 vagy folyékony kristályokat alkotó sók, poliszacch aridek, mint celluloze vagy (ke­ményítő, gumiarabikum, agar-agar, lipoi­deik, fehérjék, mint kazein vagy albumin, szerves festőanyagok, stb. Szolvatálószer- 55 ként szerves folyadékok, pl. olajok, szén­hidrogének, klórozott szénhidrogének, al­koholok, szénkéneg és ©félék is alkalmaz­hatók, mely esetben duzzasztható anyag­ként, pl. gumit, balatát, sellakot, száradó 60 olajok polimerizációs termékeit, faktiszt, nitrooellulozét, acetilcellulozét, szappano­kat használhatunk. Ezeket a jelen össze­függésben] oleofil kolloidoknak nevez­hetjük. , 65 A hidrofil kolloidokkal kapcsolatban al­kalmazandó, a szolvatálószert, pl. vizet taszító anyagok közül első sorban meg­említendők az olajok, pl. ásványi olajok, olajfrakciók és -reziduumok, a kátrány- 70 olajok, stb. Az ily taszítóanyagokat alább „hidrofob" anyagoknak nevezzük, míg oleofil kolloidok alkalmazásánál hasonló módon, „oleofob" anyagokról beszélünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom