118629. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkoholos oldatok előállítására erjesztés útján

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRAS 118629. SZÁM. IV/b. OSZTÁLY. — U. 982. ALAPSZÁM. Eljárás alkoholos oldatok előállítására erjesztés útján. Les Usines de Melle (Sté Anonyme) cég, Melle, Franciaország-. A bejelentés napja 1936. évi március hó 20-ika. Franciaországi elsőbbsége 1935. évi április hó 1-je. Ismeretes, hogy amikor az alkoholos er­jesztéseket szigorúan aszeptikus feltételek mellett kell végrehajtani, mint például a keményítőtartalmú anyagokból kiinduló, 5 gombák (mukorok) útján való alkohol­gyártás esetében, az aszapszis szabályai nemcsak azt kívánják meg, hogy az edény zárt legyen, hanem azt is, hogy az erjesztő­kádakban belső túlnyomást tartsiunk fenn 0 a külső nem steril levegő behatolásának megakadályozása céljából. E belső túlnyomást szűréssel vagy bár­mely más ismert módon előzőleg sterili­zált levegőnek a beszivattyúzása útján 5 érik el. A belső túlnyomást nemcsak a gomba szaporodásának időszaka, hanem a cükro­sítás egész időszaka és végül az alkoholos erjedés első része alatt tartják fenn, amíg 0 csak az erjedéskor keletkező szénsavgáz fejlődése már magában is nem képes a megfelelő védő túlnyomást a kád belsejé­ben létesíteni. Bár a fentemlített esetben és más ha-5 sonló esetekben is ezt az eljárási módot alkalmazzák, ismeretes, hogy az ipari al­koholos erjesztés összes többi eseteiben, ahol az aszepszis nem szükséges és ahol az erjedő közeg tisztaságát antiszeDtikus 0 uton tartják fenn, mindig elkerülik a szénsavgáznyomás alatti erjesztést, mivel a tudományos és műszaki irodalom meg­állapította, hogy a szénsavgáz az élesz­tőkre mérgező hatású (1. különösen Foth: 5 „Handbuch der Spiritusfabrikation", 1929 című mű 75—76. oldalát). Ez az oka annak, hogy a répával, me­lásszal, almával, szulfitlúgokkal stb. dol­gozó szeszgyárak teljesen nyitott, a kör­nyező levegővel közlekedő, erjesztőkádak- 40 kai dolgoznak. Azokban az esetekben is, amikor a kádaknak fedelük van, azok a szabad levegőbe nyíló kivezető nyílások­kal rendelkeznek, ami elejét veszi annak, hogy az erjedésnél keletkező gázok belső 45 túlnyomást létesítsenek; vagy pedig víz­sugárszivattyúval állnak összeköttetésben, amely ebben az esetben minden egyes kádban némi nyomáscsökkenést hoz létre. Ebből következik, hogy a szénsavgáztól 50 eredő túlnyomást mindenesetre elkerülik. Mi azt találtuk, hogy szemben az eddigi általános felfogással, az élesztővel elő­idézett alkoholos erjedés hozadéka erősen növekszik, ha cefrében oldott szénsavgáz- 55 nak mennyiségét növeljük, olymódon, hogy az erjesztést 1 métertől 10 méter víz­oszlopnyomásig terjedő túlnyomáson foga­natosítjuk. Nemcsak hogy az összegyűlt szénsavgáz nem bizonyul károsnak az erjedés szem- 60 pontjából, hanem úgy látszik, hogy az élesztő áthasonulását nagyobb alkohol­termelés felé tolja el azon elégető hatás megszüntetése vagy csökkentése útján, amelyet az erjedés végén maguk az 65 élesztősejtek fejtenek ki az alkoholra. A túlnyomás alatti szénsavgáz hatása nem korlátozódik erre a hatásra, hanem még abban is megnyilatkozik, hogy a szénsav nagyobb oldott mennyiségei képe- 70 sek mindazon organizmusok kiküszöbölé­sére, amelyek az alkoholtermelő élesztők­höz alakjukban és az általánosan alkalma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom