118628. lajstromszámú szabadalom • Gázzal töltött edényben elhelyezett ellenállás-elrendezés
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118628. SZÁM Vll/i. OSZTÁLY. — T. 5956. ALAPSZÁM. Gázzal töltött edényben elhelyezett ellenálláselrendezés. Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen m. b. H. cég, Berlin. A bejelentés napja 1937. évi június hó 16-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi október hó 31-ike. Félvezetők alkotta ellenállásoknak, melyeknél az ellenállásnak nagy hőmórsékletegyütthatója van és melyek ellenállása fémoxidokból vagy oxidkeverékekből van, j idegen fűtéssel tetszés szerinti, különböző ellenállásértékeket adhatunk. Az ilyen ellenállások emellett aránylag rövid idő alatt magasabb hőmérsékletekre fűthetők. Jelentékeny nehézséget okoz azon) ban az a körülmény, hogy az ellenállások a fűtés csökkentése után az újabb, alacsonyabb hőmérsékletet csak igen lassan érik el. A találmány értelmében ezt a nehézséget azzal küzdjük le, hogy az ellen-5 állástestet üreges hengernek alakítjuk, mely a fűtőtestet igen szűk közzel veszi körül ós mely gázzal töltött edényben oly nagy hézag meghagyásával van elrendezve, hogy a gáz az ellenállástest körül 3 szabadon áramolhat. A fűtőtest és az ellenállástest közötfi igen kis távolság alkalmazásával arról gondoskodunk, hogy a fűtőtest és az ellenállástest között ne legyen a fűtést 5 zavaró gázáramlás. Ennek következtében az ellenállástest vezetés és sugárzás folytán igen gyorsan éri el a kívánt magas hőmérsékletet. Ha emellett a burkoló edényt elég nagyra méretezzük és köny-0 nyen ;mozgó gázt, mint amilyen a hidrogén, alkalmazunk, akkor az üzemben gyakorlatilag csak a testnek külső oldalára hat a gáz erős hőmérsékletáramlása. így könnyen sikerül az ellenállás külső olda-5 lát megközelítőleg a környező tér hőmérsékletén tartani. Egy kísérletnél az ellenállástest külső oldala ós a tér közötti hőmérsékletkülönbség körülbelül 40 C° volt. Minthogy a csövecskén kívül levő gázkészletnek jóval alacsonyabb a hőmérsék- 40 lete, mint a csövön belül levő, nem áramló kis gázkészletnek, a csövecskét körülvevő gázkészletet nem kell jelentékenyen lehűteni és így e gázkészletnek az egész elrendezés hőtehetetlensége szempontjából 45 nincs lényeges szerepe. Hidrogén helyett némely esetben nitrogént vagy argont is használhatunk. A fűtőtest olyan szerkezeti anyagból készíthető, melynek nincs az ellenállás hő- 50 mérsékletegyütthatója; így az egyensúly olyan esetekben is gyorsan érhető el, amelyekben a fűtőtest hőfoka aránylag alacsony. Ilyenkor a fűtőtestet pl. konstantánból vagy hőmérsékletegyüttható- 55 mentes félvezető anyagokból készítjük. Ha erősebb fűtés mellett az ellenállás különösen gyors beállását akarjuk elérni, akkor nagyobb üzemi hőmérsékletű fűtőtestet veszünk. Erre a célra wolframból QO vagy molibdénből készült fűtőtestek alkalmasak, melyeknek üzemi hőmérséklete 800 C° felett van. A fűtőtest felülete és az ellenállástest belső felülete közötti köz általában 3 mm-nél kisebb és célszerűen 65. 0,8—1 mm legyen, abból a célból, hogy ebben a közben a gáz hőmérsékletáramlását elkerüljük. Ha félvezető anyagból készült bő csövet használunk ellenállástestnek, mert kis vastagság mellett a fél- 70 vezető ellenállástest nagy keresztmetszetét akarjuk létrehozni, akkor gyakran nem lehet vagy nem célszerű magának a fűtőellenállásnak akkora keresztmetszetet adni, hogy a fűtőtest felülete és a fél- 75 vezető ellenállástest belső felülete között