118582. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyers és zöld háncsrostok nedves kezelésére

MAGYAR KIRÁLYI «BjJ| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118582. SZÁM. XIV/a/1. OSZTÁLY. — JF. 7833. ALAPSZÁM. Eljárás nyers és zöld háncsrostok nedves kezelésére. I. G. Farbeniiidustrie Aktiengesellschaft Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1936. évi október hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi október hó 24-ike. Eddig az áztatott és megfelelő előkészítő gépeken kezelt anyagból álló háncsrostelőfonatot mechanikailag tisztítani és kész finomfonat alakjába szok-5 ták fehéríteni. Ügy találtuk, hogy zöld, tehát nem áztatott nyersháncsrostokból, pl. lenháncsból vagy kenderháncsból is kiindulhatunk, melyeket megfelelő gépekkel a 10 fás részektől messzemenőleg megszabadítottunk. Az effajta, még nem áztatott, zöld és nyers háncsból előfonalat készítünk, melyet az előfonalcsévék eddig szokásos alakjával ellentétben, kereszt-15 cséve alakba hozunk. A keresztcsévéket előbb kémiailag feltárjuk, mely pl. abban állhat, hogy az előfonalat alkálilúggal főzzük, majd ehhez csatlakozóan savanyú hipoklorit- vagy klórvízoldat behatásá-20 nak tesszük ki, majd savakkal melegen kezeljük, vagypedig savanyú, semleges vagy lúgos szulfitoldatokkal, vagy alkálilúgokkal főzzük. Az anyagot előbb savval is kezelhetjük 25 és ehhez csatlakozóan, esetleg közbenső öblítés nélkül, savanyú hipoklorit- vagy klórvíz- vagy kénessavas sók oldatát hagyjuk az anyagra behatni. A klórozó oldatot, pl. a sav elegendő behatása után, 30 klórbevezetéssel állíthatjuk elő. Ezzel a kezelési móddal elérhetjük, hogy a zöld és nyers háncsrostokat nemcsak feltárjuk, hanem azokat egyidejűleg tisztítjuk is, tehát azok a fás alkatrészektől és a cellu-35 loza kísérő anyagaitól (fásrészektől, valamint lignintől és pektinanyagoktól) legnagyobbrészt megszabadulnak. Az így kapott, alapjában véve tiszta fonalat, ehhez csatlakozóan önmagában ismert fehérítési eljárással tovább fehérít- ^ hetjük. E fonalat különböző módon tovább könnyen feldolgozhatjuk és festhetjük. Ha az előfonalnak keresztcsévealakban való fent ismertetett kezelését, savanyú hipoklorit- vagy klórvízoldattal és erősen lúgos fürdőkkel annyiszor megismételjük, míg a nyers és zöld háncsrostok valamennyi kísérő anyagát maradék nélkül eltávolítottuk, különösen 59 puha jellegű fonalat kapunk, melyet pamutfonógépeken is feldolgozhatunk. Fennáll továbbá a lehetősége annak, hogy az így kapott, tiszított és esetleg fehérített vagy festett háncsrostokat nö- 55 vényi és állati rostokkal kevertfonatokká dolgozzuk fel. ) Példa: Zöld és nyers lenháncsrostot, melyek előfonalként keresztcséve alakban állanak go rendelkezésünkre, literenként 2—4 g marónátront tartalmazó fürdőben 1—2 óráig főzzük. Öblítés után az anyagot klórozó oldattal, pl. alklórossavoldattal kezeljük, melyet literenként, mintegy 65 5-—6 g hatékony klórtartalomra és 5-nél kisebb ph értékre állítottunk be. A szokásos öblítés és klórtalanítás után az anyagot, literenként 1-—4 g nátronlúgot tartalmazó oldattal mintegy két óráig 70 főzzük. Ezután az anyagot, az anyag súlyára számított mintegy 1.5% haté-