118575. lajstromszámú szabadalom • Napellenző

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRAS 118575. SZÁM. VILI F. OSZTÁLY. — B. 13733. ALAPSZÁM. Napellenző. Böhm LijH>t építész és Siegmund Ottó kereskedő, Wien. A bejelentés napja 1937. évi március bő 1-je. Az eddigi napellenzőszerkezeteknél a ponyva felcsavarására hosszá tengelyt használtak. E tengelyek kihajlásának el­kerülésére közbenső alátámasztásokra volt 5 szülkség és még sem lehe}tett nagyszélességű ponyvákat egydarabban, hátrányok nélkül kifeszíteni, illetve felszerelni. Ezzel szem­ben a találmány szerinti napellenzőszer­kezet igen nagy szélessségű ponyvák aka-0 dálytalain használatát teszi lehetővé. A találmány további előnye, hogy az esővíz­nek ÓS 9, szélnek a ponyvaterületre gyako­rolt nyomása a ponyva kifeszített helyze­tében igen célszerűen oszlik el. 5 A találmány szerinti napellenzőt az jellemzi, hogy a ponyva a lejtési irányára harántiránybani kifeszített köteleken futó görgősorozatok tokjain függ, úgyhogy a ponyva a görgősorozatoknak a ponyva í lejtési irányához képest oldalirányú hú­zásával kifeszíthető, illetve redőzött alakra összehajtogatható. Feszítőköteleken futó görgők sorozatai­nak mozgatásával kifeszíthető, illetve ösz-5 szehaj f ogatható napellenzőket már eddigelé is javasoltak, az eddigi megoldások­nál azonban a görgők pályája a nap­ellenző lejtési irányába esett és így a ponyva kisebb-nagy obbmérvű összehaj­) bogatása folytán létesülő csatornák a ponyva lejtési irányára merőlegesek vol­tak. Ezzel szemben a találmány szerinti napellenzőnél ezek a csatornák a lejtési iránnyal párhuzamosak és így az eső­> vizet, az eddigi megoldásokkal szemben, biztosan levezetik. A találmány szerinti napellenzőnél a kezelhetőség, valamint az igénybevételek is sokkal kedvezőbbek és a napellenző élettartama is jóval hosz­szabb, mint az eddigi megoldásoknál. 40 A találmány előnyös megoldási alakja szerint egymással szemben álló árbocok vagy falak között feszítőköteléket hor­gonyzunk le, melyeken görgősorozatok gördülhetnek. A görgőket ágyazó tokokat í5> célszerűen a napellenző lejtési irányába eső rudak vagy csövek közvetítésével egy­mással merev összeköttetésbe hozhatjuk. A ponyvát a görgőtokokon többméternyi közökben erősítjük meg, a görgök pályá- 50 ját alkotó köteleket pedig egymástól még nagyobb, pl. 3—12 m közökben helyezhet­jük el. Ha a ponyvát, az egyik oldalon, a majpellenző végén rögzítjük, úgy az a má­sik végére ható vonókötelekkel kifeszít- 55 hető, illetve többé-kevésbbé összehajtogat­ható. Az összehajtogatott ponyva fölötte alkalmazott tetővel védhető. A rajzon a találmány célszerű megol­dási példája látható. Az 60 1. ábra a napellenzőszerkezet részle­ges oldalnézete. A 2. ábra a húzószerkezet felülnézete. A 3. ábra a napellenzőszerk ezet. részle­ges elölnézete, a 65 4. ábra pedig kisebblép'tékű távlati képe. Az ábrázolt megoldási példa szerint egymással szembenálló (k) árbocok (4. ábra) vagy falak között (a) feszítőkötele 70 ket erősítünk meg (v. ö. az 1. és 3. ábrát is), melyeken (b) görgők járnak. (Ezekből az 1. ábrán világosság kedvéért csak ket­tőt szemléltettünk). Az egyes (b) görgők (m) tokjaival az (e) ponyvát tetszőleges 75 módon, pl. úgy köthetjük össze, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom