118511. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szeizmikus felvételekhez

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 118511. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — JP. 8882. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés szeizmikus felvételekhez. Naamloze Vennootschap De Bataafsche Petroleum Maatschappij cég-, Haag-ban, mint Muzzey Dávid Saville, Houston, Texas, jogutódja. A bejelentés napja 1936. évi november hó 6-ika. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1935. évi november hó 6-ika. A találmány a szeizmológiának geológiai téren való alkalmazásán alapul és különösen a földkéregben mesterségesen létesített rugalmas hullámokat alkalmazó 5 olyan eljárásra vonatkozik, mellyel a földalatti rétegeket és különösen hajlásúkat feljegyezhetjük és megállapíthatjuk. Az utóbbi években, már sokfelé alkalmaztak geofizikai eljárásokat, pl. a szeizmikus 10 módszert, oly célból, hogy a tektonikus alakulatokat ellenőrizék és értékes rétegek helyére vonatkozó adatokat találjanak anélkül, hogy a költséges fúrólyukak lesülyesztéséhez kellett volna folyamiodni. 15 A szeizmikus módszer a föld rugalmasságát, vagyis azt a sajátságát hasznosítja, hogy roncsoló hatás, pl. a föld felületén vagy annak közelében elhelyezett robbanó töltés elsütése révén létesített rugalmas 20 hullámokat tovavezetni képes. E szeizmikus módszerek némelyike annak az időköznek mérésén alapul, melly az ilyen talajzavarok létesítésének pillanatától egy vagy több „detektor"-hoz való 35 érkeztének pillanatóig telik el; e detektorok pl. jelző vagy regisztráló készülékek, pl. szeizmográfok vagy szeizmométerek, melyek a zavair létesítési helyétől, röviden a gócponttól megszabott távolságokban $0 foglalnak helyet. Megint más szeizmikus eljárások annak az időköznek mérésén alapulnak, melyek több, egymástól megszabott távolságban elrendezett detektor esetén, a zavarnak az egyes detektorokba !5 való b eérk ezése közöt t telnek el. A tala jzavart rendszerint a detektor elektromos árammá alakítja, mely szükség esetén alkalmas készülékekkel fényképész etil eg szeizinnogramm alakjában jegyezhető fel; e célra, pl. húros galvanométert vagy ostz- 40 cillográfot használhatunk. A talaj zavart képező rugalmas hullámok a gócponttól minden irányban szakadatlan hulláimifr onton terjeszkednek tova. Az olyan hullámoknak, melyek, a 45 gócponttól aránylag nagy távolságra, pl. a mélységbe egy reflektáló rétegig és onnan vissza haladtak, lényegileg sík hullámfrontjuk van; a hullámfront szemimeltartása helyett azt is mondhatjuk, hogy a 50 zavar a gócponttól minden irányban olyan sugarak mentén1

terjed tova, melyek a hullámfrontra merőlegesek és — mindaddig, amíg a zavar homogén, rétegben terjed tova — lényegileg egyenes vonalak- 55 nak tekinthetők. A földkéreg azonban nem homogén közeg, mert különböző sűrűségű és rugalmasságú rétegekből tevődött össze. Valamely pl. robbanással kihívott zavar, ha egy §0 darabig homogén rétegben, pl. lágy palarétegben minden irányban egyenes vonalak mentén terjed tova, pl. a palaréteg alatt fekvő mészkőréteget érhet eli,, mélyben az ilyen zavarok kerek számban tíz- 65 szer olyan gyorsam terjednek tova, mint a palarétegiben. A két kőzetfajtában (mutatkozó tovaterjedési sebességek közötti különbség már most, a két réteg határterületén, a refrakció és reflexió tüneményeit ?o idézi elő. A hullámenergia egyik része refraktált hullámot létesít a második re-