118498. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémes szélesabroncsok melegenhengerlésére
MAGYAR KIRÁLYI #£m|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118498. SZÁM. Xll/e. OSZTÁLY. — D. 4888. ALAPSZÁM. Eljárás fémes szélesabroncsok melegenhengerlésére. Doubs Julius oki. mérnök, Berlin-Wilmersdorf. A bejelentés napja 1937. évi március hó 23-ika. A találmány eljárás fémes szélesabroiicsok melegen hengerlésére. „Szétesabronesok"-on általában olyan lemezeket értenek, amelyek 600 m(m-nél szélesebbek, 3 5 mm-nél vékonyabbak és 30—100 m hoszszúak. Már javasolták ily szélesabroncsok előállítását (rendesen elöhengerelt) lapos vasrudaknak oly folytonos hengerművek -10 ben foganatosított kihengerlése útján, amelyeknél az előnyujtó hengerek állványai és a készrenyujtó hengerek állványai egymás mögött fekszenek és amelyeknél a lapos vasrudat egy hevítésben 15 hengerlik ki. Ezek ai hengermüvek, amelyek a salaktörő- és duzaasztóhengerek állványait beleértve, (14) hengerállványt is ölelnek fel, melyek mindegyikéhez külön hajtómotor 20 és előtét tartozik, természetesen csak rendkívüli nagy évi termelésre rendezhetők be. Ismeretes továbbá oly hengermű is abroncsok és lemezek hengerlésére, amely-05 nél a lapos vasrudakat egyetlen hengerállványban igyekeztek vékony, széles abroncsot kihengerelni. Az előhengerelt csíkot, bizonyos vastagságig, egy-egy a hengersor előtt és mögött fekvő csévélőjjy kemencében, a hengeren való átmenete után, melegen felcsévélték. A hengerlést folytatják a végső vastagság elérésiéig, azután az abroncs a melegcsévélőhöz, vagy az osztóollókhoz fut. g5 A hengerlés e módjának sok hátránya van, mert a hengerlendő anyag a csévélőkemenicében, a lassú hőátmenet folytán, alig melegíthető fel és mert a csévélő'kemencók lánghatása azért káros, mert a szalagok felületén tetemes revekópződés 40 lép (fel. Ha az így előállított szalagot, erőteljes hideghengerlés útján, vékony abroncsokká dolgoztuk fel, leheteséges ugyan, hogy ezek a revekópződés folytán előállított mélyedések kiegyenlítődnek; ez 45 azonban nem lehetséges, ha az abroncsot egyes csonka darabokká kell szétvágni avégből, hogy a finomlemezek nneleghengerlósénól szokásos eljárással vékony, finomlemezekké dolgozzuk fel őket. 50 Az ellen, hogy iaz említett, ismert berendezéseik oly viszonyokra vitessenek át, amikor kisebb mennyiségek előállításáról van szó, az alábbiak szólnak: A folytonos hengersorok túl nagy be- 55 rendezési költségeket igényelnek és a velük előállított terru elvén yek, tetemes mennyiségüknél fogva, az európai piacon eladhatatlanok. A befektetett tőke kamatozása és amortizációja az ily berendezé- 60 seknél be nem hozható. Egy állványból és csévélőkemcékből álló hengermű nem szolgáltat elég tiszta abroncsokat, mert a munkadarabot a hengerek közötti áteresztés után a fűtött csé- 65 vél ők emfenc ékbe kell bevezetni. A találmány oly hengerlési eljárás, amely az említett hátrányokat kiküszöböli és amely egyszerű kivitele mellett, minden követelményhez, különösen a 70 gyakran változó abroncsméretek szélességéhez ós vastagságához hozzászabhafS. Az új hengerlési eljárás lényege az, hogy a hengerlendő anyagot a hengerműben előre megállapított hosszúságú csí- 75 kokká előhengereljük. E csíkokat azután,