118497. lajstromszámú szabadalom • Hajszárítókészülék

Megjelent 1938. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^f SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118497. SZÁM. ILL/B. OSZTÁLY — D. 4728. ALAPSZÁM. Hajszárítókészülék. Delmár Sándor fodrászsegéd, Budapest. A bejelentés napja 1935. évi szeptember hó 27-ike. Az ismert hajszárítókészülékek állványra szerelt, meggörbített, hézagokkal elválasztott csődarabokból állnak, amelyek a fej alakjához igazodva, sisakszerű 5 rendszert alkotnak. A csődaraboknak a fej felé eső oldalán lyukak vannak, amelyeken át a csődarabokból forró levegő áramlik a hajra. A forró levegőt a fűtőtestes ventillátor áiMítjia elő és fújja a eső-10 darabokba. Ilyen elrendezés mellett a szárító levegő a hajról azonnal eltávoznék és így a csődarabok közti hajrészek aránylag csak csekély szárításiban részesülnének. Ennek meggátlására az egész sisa-15 kot a fejjel együtt törölközővel, vagy más kendővel borítják be. Ennek az a hátránya, hogy a forró levegő a szárításra nem szoruló fejrészeket, így az arcbőrt, nyakat stb. is éri és ezeket fölöslegesen 20 és ártalmasan melegíti. E hátrányokat teljesen kiküszöböli az olyan hajszárító sisak, amely csődarabok helyett egyetlen esőből és azt záró fedőből áll, melynek csak a fej hajjal borított 25 részének, behelyezésére van egy nagyobb és a szárításhoz szükséges, felmelegítendő levegő beszívására több kisebb nyílása. A találmány szerint az ilyen hajszárító sisakba a levegőt felhevítő fúvóventillátor 30 fúvócsöve és a fej nyíláisia közé szabadon forgó szárnyaikat iktatunk, amelyeket a ventillátor szele forgásba hoz és amelyek a felhevített levegőt a sisak belsejében elosztják. 35 Az elosztó szárnyak és a fejnyílás közé még szitafelületet iktatunk, mely megakadályozza azt, hogy az egyes hajszálak, vagy kötegek a szél hatására az elosztó szárnyakba akadjanak. A szitafelület és fejnyílás között olyan terelőlapot alkalmázunk, mellyel a levegő egy részét a ritkább sűrűségű hajrészek helyett, a sűrűbb és ennélfogva erősebben szárítandó hajrészek felé terelhetjük. Ha a fejnyílás szélét befelé, visszahajtva alakítjuk ki, 45 akkor az idefúvott levegő a hajzat feló visszaáramlik és. csak azután távozik a fej és a sisaknak fejnyílása közötti keskeny résen át a szabadba. Más változat szeriint a sisakot kettős 50 ífalúra késztíjük és a fej felé eső falon lyukakat alkalmazunk, amelyeken és a két fal közötti téren át a szárító levegőt a ventillátor szívócsövéhez vezetjük vissza. Ekkor a ventillátor a szárításra már fel- 55 használt, de még teljesen le nem hült levegő nagyrészét ismét a kellő hőfokra melegíti. A mellékelt rajz a találmány szerinti hajszárítókészülék egyik megoldását. 00 mint példát szemlélteti. A rajzon az 1. ábra a szíta nézete, a 2. ábra a készülék függőleges középmetszete, a 3. ábra pedig a ventillátor fúvócsövét «& tartó nézete. A 2. ábrán látható folytonos felületű (d) sisaknak csupán (H) fejnyiláSsa és (ö) légszívó nyílásai vannak. A sisakot a függőleges (g) láb tartja, melyen, pl. gömb- 79 csukló révén, ismert módon, tetszés szerinti helyzetbe állítható. A sisakot hátairól helyezzük a fejre, melynek miegkönynyítése céljából a sisak alsó részén, a (H) fejnyílásnál, a nyak részére kívá- % gáis van.