118459. lajstromszámú szabadalom • Rövidített tanítási órajelző óraszámlap

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118459. szám. VIl/C. OSZTÁLY. — 1. 3840. ALAPSZÁM. Rövidített tanításióra-jelző óraszámlap. Jeges Károly tanár Szombathely. A bejelentés napja 1937. évi szeptember hó 29-ike. A közép- és középfokú iskolák új, 45 perces tanítási órákból álló délelőtti hatórás órabeosztása az időszámítást úgy a tanárok, mint tanulók részére igen meg-5 nehezíti. Ezen a nehézségen van hivatva segí­teni a találmány szerinti óraszámlap, amely az eddigi, általánosan ismert óra­számlapok 12 órás beosztásán kívül új, 10 az előírt órabeosztásnak megfelelő külön­böző beosztásokat és jelzéseket tartal­maz, ami által az óraszámlapra való egy­szerű rápillantással azonnal és könnyen lehetséges tájékozódni az új időbeosztás-15 ban. A találmány szerinti óraszámlap a szo­kásos 12 órás beosztáson kívül még két különböző beosztássorozatot tartalmaz. Az egyik, általunk A-sorozatnak neve-20 zett beosztássorozat célja az, hogy a kis­mutató segítségével az új, rövidített idő­szakokat (pl. 45 perces tanórákat és 10 perces szüneteket) durván jelezze, míg a másik, B-beosztássorozat az idő-25 szakaszokat (pl. a tanítási órákat és szü­neteket) az előbbinek 12-szeresére fel­nagyítva mutatja, részletesen, a nagy­mutató segítségével pontosabb időmeg­határozást téve lehetségessé. 30 Az A-sorozat a mutatók tengelyének az óraszámlappal való metszési helye kö­rül, mint középpont körül írt kör íve, vagy akár más, tetszőleges vonal men­tén elhelyezett olyan vonalszakaszokból, 35 vagy geometriai idomok sorozatából áll, amelyek kezdő- és végpontjai az óra kis­mutatójának azokat a helyzeteit jelölik ki, melyeket a kismutató a jelezni kívánt tanítási órák vagy szünetek kezdetén és végén elfoglal. 40 A B-sorozat is tetszőleges vonal men­tén elrendezett vonalak, vagy geometriai idomok olyan sorozatából áll, amelyek kezdő- és végpontjai az óra nagymutató­jának azokat a helyzeteit jelölik ki, me- 45 lyeket a nagymutató a jelezni kívánt tanítási órák, vagy szünetek kezdetén és végén elfoglal. Hogy pedig könnyen fel­ismerhető legyen, hogy pl. valamelyik hosszabb időszakasz (pl. tanítási óra) 50 A-sorozatbeli tagjához melyik rövidebb időszakasz (pl. 10 perc) B-sorozatbeli tagja tartozik, ezért az összetartozó A- és B-sorozatbeli tagok közös alakkal, mintá­zattal, vagy színnel és számozással van- 55 nak megjelölve. A találmány szerinti óraszámlapot még részletesebben az alábbi ábrák alapján fogjuk elmagyarázni, amelyekben külön­böző kiviteli módokat is tárgyalunk. Az 60 1. ábra az óraszámlapnak a 45 perces tanítási órák- és 10 perces szünetekből álló, délelőtti hatórás időbeosztás jelzé­sére való egyik célszerű kiviteli alakját mutatja, a 65 2. és 3. ábrák ugyanezen célra szolgáló óraszámlap más-más kiviteli alakjait tün­tetik fel, míg a 4. ábra más, különböző időszakaszok­ból álló időbeosztás céljára szolgáló óra- 70 számlapot mutat. Az 1. ábrán bemutatott óraszámlapon az A-sorozatot a sorozat elejére írt (a)-

Next

/
Oldalképek
Tartalom