118416. lajstromszámú szabadalom • Kettős burájú villamos izzólámpa

Megjelent 1938. évi július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118416. SZÁM. Vll/h. OSZTÁLY. — P. 8663. ALAPSZÁM. Kettős burájú villamos izzólámpa. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Einühoveii-beii (Németalföld). A bejelentés napja 1936. évi január hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi február hó 11-ike. A találmány kettősburájú villamos izzólámpa, azaz olyan izzólámpa, melynek buráját második bura burkolja és a találmányt az jellemzi, hogy a belső bura 5 két karimás, csőalakú összekötőszerv útján van a külső burához erősítve. Kettős burájú lámpák önmagukban már különböző kivitelekben ismeretesek. Mivel azonban az izzólámpák előállítása 10 tömeggyártást jelent, rendkívül fontos, hogy a lámpa lehetőleg egyszerű szerkezetű legyen. A kettősburájú ismert lámpáknál ezzel az esettel nincs dolgunk. így pl. javasolták a két bura összekötését oly 15 csövecske útján, mely egyrészt a belső bura tányércsövecskéjének belső oldalához van ragasztva, másrészt pedig vagy a külső bura lapításhoz van forrasztva, vagy pedig e lapítás fölé van csúsztatva. 20 Egy másik javaslat szerint a külső bura nyakához csövecskét forrasztanak és ennek másik végét karima alkalmazása nélkül a belső bura végfelületéhez erősítik. Az ilyen összeköttetés azonban üvegtech-25 nikai okokból igen nehezen állítható elő és az összeerősítés megbízhatósága is kérdéses. A belső és a külső burának a találmány szerint két karimás cső segélyével való összeerősítése a lámpa egyszerű elő-30 állíthatóságát eredményezi és ennélfogva megbízható lámpaszerkezetet kapunk. Az a körülmény, hogy az izzótestet tartalmazó kis burát második bura veszi körül, több előnnyel jár. Ha ugyanis a kis 35 burát olyan gázzal töltjük, amelyből sajátos tulajdonságai folytán csak igen kis mennyiségre van szükség, a lámpa, ha azt második bura nem veszi körül, igen kis méretűvé válik. Ily gázok példáiként, megemlíthetjük a kriptont és xenont. Az 40 ilyen gázzal töltött lámpa belső térfogata ugyanis köbcentiméterekben kb. W+25 értékű vagy ennél is kisebb, mely képletben W az égő lámpa wattszámát jelenti. Összehasonlításképen megemlítjük, hogy a szokásos gázokkal töltött lámpák rendes térfogata köbcentiméterekben kb. 2W+50, úgy hogy a sajátos tulajdonságú töltőgázokkal a térfogat jelentékeny csökkenését érjük el. Ila az említett kis 50 térfogatú burát szokásos módon közönséges Swan- vagy Edison-aljzathoz erősítjük anélkül, hogy sajátos rendszabályokat alkalmaznánk, különböző, az alábbiakban részletesebben ismertetett hátrá- 55 nyok mutatkoznak. így pl. hátrányt jelent, hogy a fényközéphossz, azaz az izzótest és a lámpaaljzatnak az izzótesttől legmesszebb levő része közötti távolság, kicsiny, úgy hogy a lámpa, mivel azt 60 többnyire a szokásos szerelvényekben kell használni, a rendes házi használatra kevésbbé alkalmas; ugyanez a körülmény még azt is eredményezi, hogy az aljzatnak a burával való összekötési g5 helye a burafelület aránylag nagy részét foglalja el, úgy hogy az aljzat a szokásos méretű lámpákkal összehasonlítva, a kisugárzott fénynek aránylag nagy részét nyeli el. E hátrányokat úgy küszö- 70 bölhetjiik ki, hogy a burát második burával vesszük körül. E második bura térfogata célszerűen az azonos Watt-számú lámpa rendes térfogatával egyenlő. Nyil-