118383. lajstromszámú szabadalom • Eljárás iparilag értékes nitrogénvegyületek előállítására

•A0TAB KII ÁLT I #E£» 8JSABADAIMI BffiÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 118383. SZÁM. <í IY/L/1. (IV/e.) OSZTÁLY. — -F. 7706. ALAPSZÁM. Eljárás iparilag értékes nitrogénvegyületek előállítására. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft cég1 Frankfurt a/M. 3. pótszabadalom a 111806.1. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1936. évi április hó 16-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi májas hó 25-ike. A törzsszabadalom eljárást ismertet iparilag értékes nitrogénvegyületek elő­állítására. Az eljárás abból áll, hogy olyan aromás vegyületeket készítünk, melyek 5 egyrészt egy kvaterner aminogyököt ali­fás maradék útján oxigén, kén vagy nitrogén révén az aromás maghoz kötve tartalmaznak, másrészt oxigén, kén vagy nitrogén segélyével kötött, telített vagy 10 telítetlen alkil- vagy ciklcalkil-, arii­vagy aralkilmaradékkal vannak helyet­tesítve. A 113,906. lajstromszámú 1. pót­szabadalom ennek az eljárásnak egy vál­tozatát védi, amelynél olyan kvarterner 15 ammoniumvegyületeket, melyek egyrészt valamely nagyobb molekulasúlyú alifás, esetleg helyettesített és (vagy) más ato­mokkal megszakított, de nem acilezett szénhidrogénmaradékot, másrészt egy 20 több kettős kötést feltüntető leg­alább egy alifásan kötött szerves mara­dékot tartalmaznak a nitrogénnél, ma­gukban véve ismert módszerekkel olyan tercier aminokból kiindulva állítunk elő, 25 amelyek a nitrogénnél az előbb említett maradékok legalább egyikével vannak helyettesítve. Az így kapható kvaterner ammoniumvegyületek jó nedvesítőképes­ségükön kívül főleg figyelemreméltó csira-30 ölő hatásukkal tűnnek ki és ezért mint ferőtlenítő, konzerváló és antiszeptikus szerek alkalmazhatók. E pótszabadalom eljárási termékei közül különösen az alifásan kötött benzolttiaradékot tartal-35 mazó kvaterner ammoniumvegyületek nyertek gyakorlati alkalmazást. Azt találtuk már most, hogya törzs­szabadalom előállítható kvaterner ammo­niumvegyületek közül a fokozott csiraölő hatás tekintetében különleges helyzetet 40 foglalnak el azok, melyek a kvarterner nitrogénatomnál halogénnal helyettesí­tett, alifásan kötött benzolmaradékot tartalmaznak kötve. Eszerint igen erős csiraölő hatású vegyületeket kapunk, ha 45 a törzsszabadalomban védett eljárások­nál egy vagy több kettős kötést tartal­mazó, alifásan kötött szerves maradék­ként alifásan kötött halogénezett benzol­maradékokat alkalmazunk. A halogénnal 50 helyettesített benzolmaradék további he­lyettesítőket, pl. alkil-, hidroxil- és alkoxi­gyököket tartalmazhat. Az új vegyületek előállítása pl. úgy történik, hogy tercier aminokat — melyek 55 a nitrogénnél alifásan kötött, halogéne­zett benzolmaradékot tartalmaznak köt­ve — nagyobb molekulasúlyú, esetleg helyettesített és (vagy) egyéb atomokkal megszakított alifás alkoholok esztereivel go hozzuk reakcióba. Ilyen, különösen alkal­mas eszterek a halogénhidrogénsavak és benzolszulfonsavak eszterei. A reakció általában melegítés közben, szükség ese­tén oldó- vagy higítószer, így víz, ecet- 65 eszter és benzol hozzáadásával történik. Az egyéb atomokkal megszakított na­gyobb molekulasúlyú maradékokat e re­akciónál lépésenként is felépíthetjük, mely célból pl. olyan aminokat, melyek a 70 halogénezett, alifásan kötött benzol­maradék mellett kicserélhető helyettesítő­vel ellátott alifás maradékot tartalmaz­nak, alkoholokkal, merkaptánokkal vagy primér vagy szekundér aminokkal, esetleg 75 a szokásos kondenzálószerek jelenlétében

Next

/
Oldalképek
Tartalom