118351. lajstromszámú szabadalom • Ernyő katódsugárcsövekhez

MAGYAR KIRÁLYI ^^^f SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118351. SZÁM. VLL/J. OSZTÁLY. — F. 7560. ALAPSZÁM. Ernyő katódasugárcsövekhez. Farnsworth Televisíon lncorporated, cég' San Francisco-ban, California. A bejelentés napja 1935. évi október hó 21-ike. A találmány világítóernyő katódasugárcsövekhez, pl. oszcilloszkóp- vagy oszcillográf-csövekhez vagy pedig hangfelvevő, vagy távolbalátó vevőkészülékek 5 csöveihez. Hosszú évek óta a katódsugár oszcillográfok és más ilyen készülékek lumineszkáló ernyőjét olyan anyagokból készítik, amelyek amikor a sugár rájuk üt-10 kőzik, fluoreszkálnak, pl. kálciumwolframátból vagy báriumplantinicianürből, foszforeszkáló anyag, pl. cinkszulfid hozzáadásával vagy anélkül. Az ilyen világítóernyőknek az az előnye, hogy kis erő-15 szükséglet mellett igen nagy fényhatásokat létesítenek. Ha az elektronnyaláb viszonylag gyenge áramot vezet és mérsékelt sebességgel mozog, akkor az ernyőn mérsékelt külső megvilágítás ese-20 tén a nyom világosan látható. Ha azonban megkíséreljük a világítást bizonyos nagyon mérsékelt határon túl fokozni, akkor a megvilágításnak (fényhatásnak) csak nagyon csekély növekedését érjük 25 el, még akkor is, ha a felhasznált energiát igen nagymértékben növeljük. Ilyenkor az ernyő anyaga a bombázáskor könnyen szétrombolódik és hatástalanná lesz. Azonfelül, az ernyő fénye rendesen na-30 gyon feltűnő, általában kékes vagy zöldes színű, ami távolbalátási célokra nem kívánatos, minthogy itt bizonyos esztétikai hatásra törekszünk. Ismeretes továbbá a világítóernyő olyan 35 előállításmódja, hogy nagyon finom eloszlású fémek csapadékát tartórétegre visszük fel. A réteg felülete a katódasugarakkal való bombázással izzásba hozandó. Ennek az ernyőnek azonban az a hátránya, hogy csak nagyon csekély fény- 40 erő érhető el vele és az utóvilágítás zavarólag hat. A találmány célja olyan ernyő előállítása. amely az elektronsugár nyomát tiszta fehér fényben mutatja. Ez az ernyő 45 a felhasznált energiamennyiségnek csaknem korlátlan fokozását engedi meg és ezt az energiát látható sugárzássá alakítja. át. Bár az itt alkalmazott eljárás csekély erőfelhasználás mellett kevésbbé 50 érzékeny a fluoreszkáló ernyőnél, mégis azt találtuk^ hogy a hatásfok nagy erőfelhasználásnál a szokásos ernyőét megközelítheti, sőt azt felül is múlhatja. Ilymódon olyan hasznos teljesítményt érhe- 55 tünk el, amely jelentősen nagyobb, mint az ismert eljárásoknál. A találmány szerinti önvilágító ernyő előállításánál arra ügyelünk, hogy az ernyő egyes részecskéinek kicsi legyen a 60 hőkapacitása és nagy a hőszigetelő képessége. Célszerű továbbá az ernyőt úgy kialakítani, hogy egyes részecskéinek hőveszteségei lényegileg a sugárzásra legyenek korlátozva. Az ernyő anyagát úgy 65 helyezzük el, hogy a szomszédos felületi részecskékhez való jelentékeny hővezetést megakadályozzuk, vagyis az elrendezés olyan, hogy valamely fehéren izzó felületi elemnek a sugárzás okozta hővesztesége 70 nagyobb, mint a szomszédos felületirészekhez való vezetés okozta hővesztaség. Ezeket az ernyővel szemben támasztott követelményeket a gyakorlatban tűz-