118349. lajstromszámú szabadalom • Fényjelzőberendezés tilos- és szabadjelzéssel

MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118349. SZÁM. V/a/2. (Vll/j.) OSZTÁLY. — E. 4925. ALAPSZÁM. Fényjelzőberendezés tilos- és szabad-jelzéssel. Vereinigte Eisenbahii Signalwerke G. m. b. H. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1936. évi január hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi január hó 30-ika. Kézi állítású jelzőberendezéseknél a vörös és zöld fényt egymástól elkülönítve különleges visszjelentőkkel ellenőrzik, annak megállapítása végett, hogy a vörös 5 fény eltűnésekor a zöld fény tényleg megjelent-e. A találmány oly berendezés, amelynél a vörös és zöld fényjelzéshez közös visszjelentőt alkalmazunk. Hogy a vörös fény 10 ne tűnhessen el mindaddig, míg a zöld fény meg nem jelent, a találmány szerinti berendezésnél a visszjelentő horgonyának leejtett állapotában tilos fényt vagy más figyelmeztető fényt kapcsol be. 15 A találmány példakénti kiviteli alakját a rajz vázlatosan mutatja. (1) a vörös fényt adó lámpa, (2) a tartalék lámpa, (3) az egykaros jelző zöldfényű lámípája, (3) és (4) együttesen a 20 kétkaros jelzés. A jelzőlámpa visszvezetékében önmagában ismert .(5, 6, 7) és (8) ellenőrző lámpák vannak. Az (1, 3) és (4) lámpák visszvezetékei közös, (9) vezetékben végződ-25 nek, melyben (10) vissz jelentő mágnes van. Ennek a mágnesnek (11) kontaktusa a (15) vezetékben van, mely a (2) tartaléklámpához csatlakozik. Rendszerint a vörös (1) jelzőlámpa ég és a (10) vissz-30 jelentő mágnes meghúzott állapotban van. Ha azt kívánjuk, hogy a zöld színű (3) lámpa égjen, akkor a jelző emeltyűt az egyik irányban átfektetjük, miáltal önmagában ismert módon átállítjuk az 35 (alO, all) és (al2) kontaktusokat. A jelzőemeltyű útjának első részében az (al2) kontaktus megszakítja azt az áramkört, mely az (1) jelzőlámpán átvezet. A vörös színű fény kialszik. Egyidejűleg a (10) visszjelentő mágnes hor- 40 gonyát leejti és ezzel zárja a (11) kontaktust, úgyhogy kigyullad a vörös fényű (2) tartaléklámpa. Ez a vörös fény mindaddig világít, inig a (10) mágneskapcsoló újból meg nem húz. Ez akkor következik 45 be, amikor az (alO) és (all) kontaktusok elérik a rajziban szaggatott vonallal berajzolt helyzetet. Ahelyett, hogy a (2) tartaléklámpát kapcsolnék be, pl. a szaggatva berajzolt (16) vezetéken át a mág- 50 neskaposolón levő (12) kontaktus útján az (1) lámpát újból bekapcsolhatjuk. A kétkarú jelző (3) és (4) lámpái az (a20, a21) és (a22) kontaktusokon át hasonló módon kapcsolódnak, miközben a (10) 55 mágneskapcsoló horgonyának leejtett állapotában a (2) tartaléklámpa világít. A leírt kapcsolást úgy készíthetjük, hogy a (10) visszjelentő mágnes a telepnek nem a pozitiív, hanem a negatív sar- 60 kaihoz kapcsolódik. Ez a kapcsolás; önmagában ismeretes és azzal azt érjük el, hogy valamelyik érnek földzárlata alkalmával a visszjelentő mágnes horgonyát leejti és ezzel jelzi a meghibásodást. 65 Olyan jelzőberendezéseknél, amelyeknél vagy egykaros vagy kétkaros jelző működik, megfelelő berendezéssel ellenőrizni kell, hogy a kétkaros jelző bekapcsolásakor tényleg a két kar áll-e, vagy tévesen 70 csak egy kar. Evégből még egy függőséget szoktak alkalmazni, kapcsolatban az egyes lámpákat ellenőrző mágneskapcsolóval. A találmány szerinti megoldásnál