118326. lajstromszámú szabadalom • Tetőcserép

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 118326. SZÁM. VIII/b. (XVIi/c., XVIÍ/d.) OSZTÁLY. — i. 3748. ALAPSZÁM. Tetőcserép. Iván Mihály volt téglagyáros, Szeged. A bejelentés napja 1936. évi október hó 23-ika. A találmány olyan tetőcserépre vonatkozik, amellyel teljesen sima tetőfelületet kapunk s így a hó könnyen lecsúszik róla, melyet a viharos szél sem képes le-5 dobni, mivel kapaszkodó felülete nincsen és amelynél a szomszédos cserepeknek egymáson való, prizmatikus felfekvése öt érintkező lap mentén zár s így esőnek, hónak a tetőn való áthatolását lehetet-10 lenné teszi. A mellékelt rajzon a találmány példaképem foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábra a cserép távlati felülnézete, a 15 2. ábra ugyanannak alulnézete távlati képben. A 3. ábra a szomszédos cserepek illeszkedését keresztmetszetben, míg a 4. ábra a cserepek egymáson való fel-20 fekvésének és takarásának hosszmetszetét tünteti fel. A tetőcserepet képező (a) lap jobb szélén a tompaszögű (b) és (c) siklapok által alkotott bemélyedés s ehhez csatlakozóan 25 az ugyanolyan tompaszög alatt egymáshoz hajló (c) és (d) síklapokból képezett kiemelkedés, együttesen, felfelé néző, prizmatikus iileszkedőlécet képeznek. Ez illeszkedőléc közepes vastagsága megfelel 30 a fél cserép vastagságnak. Az (a) cseréplap bal szélén az (e, f) és (g) síklapok teljesen azonos alakú és vastagságú, de lefelé néző iileszkedőlécet alkotnak. A szomszédos cserepek, a 3. ábra szerint, 85 úgy kapcsolódnak egymásba, hogy az imént említett, ellentétes irányú illeszkedőlécek egymásra helyeztetvén, a (b) és (g, c) és (f), valamint a (d) és (e) síklapok egymáson fekszenek és jól zárnak. A zárást a (h) és (i) függőleges oldalfalak 40 mellé illeszkedő, szomszédos cserép hasonló falai még tökéletesítik. A cserepek hosszanti csatlakozása és takarása végett az (a) lap, a (k) akasztók felőli végén, felüi, ellenkező végén 45 pedig alul, egy-egy lépcsőszerűen kiképezett, ferde síkkal le van vékonyítva. Az egymás alá kerülő cserepeknél az (1) és (o) ferde síkok egvmáson fekszenek és zárnak. A cserepek két végén lévő le- 50 vékonyítás olyan, hogy a ferde (1, o) síkok nem terjednek a cserép felső, illetve alsó síkjáig, hanem két végükön lépcsősen vannak kiképezve úgy, hogy a cserép síkjára merőleges (m) és (n), illetve (p) 55 és (q) zárólapokban végződnek. Az (m) zárólap magassága egyezik a cserépnek a (k) akasztónál lévő (n) homloklap magasságával; hasonlóképen a cserép ellenkező végén a (p) zárólap ugyanolyan ma- 60 gas, mint a (q) homloklap. A cserépvégeket ferde síkjaikkal egymásra helyezve, mindig egy homloklap s egy zárólap kerül egymás mellé. Minthogy ezek egyforma magasak, az összes cserepek egy 65 síkot képeznek. A külső (q) homloklap és az (m) zárólap csatlakozása nem lehet oly tökéletes, hogy közéjük víz ne szivároghasson. A leszivárgott víz elvezetésére az (a) cseréplap felső síkjába az (m) 70 zárólaptól kiinduló, két (r) és (s) vízlevezetőcsatorna van mélyítve. A csatornák mélysége az (m) zárólapnál akkora, mint az (m) zárólap magassága, úgyhogy itt folytatását képezi az (1) ferde síknak 75 s gyenge lejtéssel a cserép felső síkjába