118309. lajstromszámú szabadalom • Készülék párosevezős csónakok stabilizálására a vizen, az evezővillákba fektetett evezőkkel

MAGYAIi KIHALYI SZABADALMI BTBÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 118309. SZÁM. XX/g. (XV/a.) OSZTÁLY. — S. 17023. ALAPSZÁM. Készülék páros-evezős csónakok stabilizálására a vízen, az evezővillákba fektetett evezőkkel. Dr, Szilágyi János m. kir. p. ü. előadó Budapest. A bejelentés napja 1937. évi augusztus hó 23-ika-Tudvalevő, hogy az evezővillákban kitoltan tartott és lapátjukkal a víz felszínére támaszkodó evezőkkel a csónak stabilitását felborulás ellen kellően bizto j 5 síthatjuk. E biztonság oly mérvű lehet, hogy még az aránylag keskeny csónakoknál is a személyek ki- és beszállása nem jár veszéllyel. Az ilyen módon való stabilizálásnál azonban a csónakban ülőknek 10 kell közreműködniök, ami a lekötöttség miatt bizonyos esetekben (pl. csurgásnál) kényelmetlen, más esetekben pedig, — így pl. az egyszemélyes párosevezős csónakoknál (skiffeknél) —, egyenesen lehe-15 tetlen, úgyhogy ha az evezős az ilyen csónakot a partoktól távol, pl. fürdés céljából elhagyja, idegen segítség nélkül abba alig képes visszaszállni. A találmány e hátrányok megszünte-20 tését célozza és pedig azzal, hogy a párosevezős csónakok villáiban elhelyezett evezőpárnak vagy evezőpároknak kitolt helyzetükben való biztosítására az evezőnyélvégeken célszerűen oldhatóan 25 megerősített és a nyélvégek között kényszerkapcsolatot létesítő szerkezetet, pl. bilincset, karmantyút vagy egymással csuklósan kapcsolt csapokat alkalmazunk. Ha az ilyen szerkezetek alkalmazása mel-30 lett még arról is gondoskodunk, hogy az egymáshoz erősített evezőnyélvégek a csónak hosszirányában csak igen korlátolt mozgást végezhessenek, akkor ezzel az evezőpárt, illetve evezőpárokat a 35 stabilitás megkívánta módon kellően rögzítettük. A találmány szerinti készülék két példaképem kiviteli alakját a mellékelt rajzon tüntettük fel, amelyen az 1. ábra az egyik kiviteli alakot felül- 40 nézetben, a 2. ábra keresztmetszetben, a 3. ábra pedig hosszmetszetben mutatja, míg a 4. ábra a másik kiviteli alaknak kereszt- 45 metszete. Az 1—3. ábrákon bemutatott foganatosítási példában a találmány szerinti készülék lényegileg egy bilincs, amelynek egyik felét az (a) fémhüvely vagy cső 50 alkotja. Ez az evezőnyélre tolható és rajta a csőben elhelyezett, alkotómenti (b) szorítópofa révén a szárnyas (c) csavarral rögzíthető. A (b) szorítópofát a cső falában létesített furatokban mozgó 55 (d) peckek vezetik. Az (a) fémhüvelyhez, előnyösen a kinyomott (e) mélyedés helyén, (f) szögeccsel, az evezőpár másik evezőjének nyelén megerősítendő csuklóspántnak 60 egyik (g) pántrészét úgy erősítjük meg, hogy mind a fémhüvelynek, mind a (g) pántrésznek az (f) szögecs körüli elfordulása lehetséges. A (g) pántrésznek szárnyas (h) csavaranyát hordó, csuklós (i) 65 csavarorsója, a (g) pántrésszel csuklósan kapcsolt másik (k) pántrésznek pedig az (i) csavarorsót befogadó hasítéka van, úgyhogy a (h) csavaranya meghúzása révén a két (g, k) pántrész a közrefogott (1) 70 evezőnyélhez szorítható. Az egymással kapcsolt (a) fémhüvelyen