118289. lajstromszámú szabadalom • Rostély kalapácsos zúzógépekhez
Megjelent 1938. évi június hó 15 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118289. SZÁM. Xll/f. OSZTÁLY. — K. 14020. ALAPSZÁM. Rostély kalapácsos zúzógépekhez. Kálmán József, műszaki kereskedő Budapest. A bejelentés napja 1937. évi július hó 20-ika. A találmány rostély kő, érc stb. aprítására való zúzógépekhez, amelyek szerkezetileg az ismert kalapácsos őrlőgépekhez hasonlók. A gépnek, amint a rajz 5 1. ábrája vázlatosan mutatja, (C) forgótengelyre szerelt (D) forgórésze van, amelynek (F) csapjain az (E) kalapácsok vannak lengően felszerelve. A forgórész felül etetőnyílással és alul rostélyszerű 10 (H) fenékkel ellátott (G) házban forog. A forgórész gyors forgatásakor a kalapácsok a gépbe táplált darabos anyagra gyors egymásutánban ütéseket gyakorolnak és így az anyagot összezúzzák. A kí-15 vánt nagyságig összezúzott anyag a rostély nyílásain át gyüjtőtérbe esik és onnan eltávolítható. A találmány az ilyenfajta zúzógépek rostélyának különleges kialakítására irá-20 nyul. A találmány értelmében a rostély olyan rácsrudakból van összeállítva, amelyeknek egyik hosszoldala sima, másik hosszoldalán pedig egyforma széles szegélynyúlványok és közbenső nyúlványok 25 vannak, úgyhogy a rácsrudak és nyúlványaik között különböző nagyságú nyílások maradnak szabadon aszerint, hogy két-két szomszédos rács azonos állásban vagy egymáshoz képest 180°-kal elfor-30 dítva fekszik. Ezzel az elrendezéssel tehát elérjük, hogy a rostélynyilások és így az összezúzott darabok nagyságát a rácsrudak egyszerű átállításával, minden további 35 segédeszköz nélkül változtathatjuk, ami a zúzógép használhatósági körét növeli. Emellett az így kialakított rostély igen tartós, amennyiben az egyik oldalon lekopott rácsrudak egyszerűen megfordíthatok; továbbá az esetleg megsérült rács- 40 rudak könnyen cserélhetők. Az összezúzott darabok nagyságának további szabályozását a találmány mó- : dosított foganatosítási alakja értelmében úgy érhetjük el, hogy a rostély rácsrúd- 45 jainak hatófelülete és a forgórész, illetőleg a kalapácsok kerülete közötti távolságot változtatjuk. E célból a rácsrudak szabad felületei és szegélynyúlványaiknak ezekkel célszerűen párhuzamos, alsó 50 és felső határfelületei különböző magasságban vannak, amennyiben a rácsrudak szabad felületei egyik oldalon a szegélynyúlványok említett határfelületeit túllépik, a másik oldalon pedig nem érik el. 55 Minthogy a szegélynyúlványok pl.a zúzógép házának falain alkalmazott hornyokban vagy vállakon, tehát a forgórésztől mindenkor egyforma távolságban ülnek, a rácsrudak hatófelülele a forgórészhez 60 közelebb vagy attól távolabb kerül, a szerint, hogy a rácsrudaknak a szegélynyúlványokból kiemelkedő vagy azoknál mélyebben fekvő szabad felülete a rostély tulajdonképeni hatófelülete. 65 A rajz a találmány két kiviteli példáját mutatja. A 2. és 3. ábra az egyik kiviteli példa részletének keresztmetszete a rácsrudak két különböző helyzetében; a 70 4. ábra a 2. ábrához, az 5. ábra pedig a 3. ábrához tartozó felülnézet. A 6., 7. és 8. ábra a másik kiviteli példa részletének keresztmetszete a rácsrudak 75 három különböző helyzetében; a
