118281. lajstromszámú szabadalom • Különböző hosszúságú munkadarabok befogadására való állvány, különösen mázoló, illetve lakkozó állvány
Megjelent 1938. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI #CB|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118381. SZÁM. VlII/e. OSZTÁLY. — H. 10103. ALAPSZÁM. Különböző hosszúságú munkadarabok befogására való állvány, különösen mázoló illetve lakkozó állvány. Horváth Pál festőmester Szombathely. A bejelentés napja 1937. évi június hó 11-ike. A találmány különböző hosszúságú munkadarabok befogására való állvány, különösen mázoló, illetve lakkozó állvány. A mázolt, illetve lakkozott tárgyak 5 felületének, ismeretesen, a lehetőség szerint simának és szemcsementesnek kell lennie. Az ezideig használatos, mázolási, illetve lakkozási eljárásoknál teljesen sima és szemcsementes, megmunkált felületet 1° még a leggondosabb kivitelű munkával sem lehetett elérni, mert a munkadarabokat vízszintes helyzetben, ú. n. francia bakokra helyezve mázolták, illetve lakkozták és eközben az ecsetből, a munkás 15 ruhájáról, kezéről és a levegőből (a helyszínen) a megmunkálandó felületre hullott szemcsék, a még nedves máz- vagy lakkbevonatba hullva, ebben megduzzadtak és a megmunkált felület simaságának és 20 fényességének minőségét csökkentették. A találmány szerinti lakkozó, illetve mázoló állvánnyal megszüntethetők az ismertetett hátrányok, amennyiben az lehetővé teszi a különböző hosszúságú, 25 megmunkálandó tárgynak pl. ajtónak függőleges helyzetben való befogását és ilyen helyzetben való megmunkálását. A mellékelt rajzon a találmány szerinti állvány példaképen felvett kiviteli alakja 30 vázlatos ábrázolásban látható. Az 1. ábra az állvány távlati oldalnézete, a 2. ábra az állvány elölnézete és a 3. ábra az állvány egyik végének felülnézete. 35 A feltüntetett kiviteli alaknál az állvány két végén (1, 1) támaszok vannak, melyeket a vízszintes (2) és (3) hevederek kötnek össze egymással. Az (1, 2, 3) részek bői álló tartótámaszokhoz, oldhatóan, pl. a (4) szárnyasanyás csavarokkal, az 40 (5) összekötőrudak csatlakoznak. Az egyes (5) összekötőrudakban (6) hosszhasítékok vannak, melyek két ilyen összekötőrudban egymás fölé esnek és a hasitékokon átnyúló, oldható összekötő 45 elemekkel, pl. csavarorsók végein lévő (7) szárnyasanyákkal, illetve az orsók másik végein lévő (8) lemezekkel, tetszőleges helyzetben rögzíthetők, amivel a két végső tartótámasz egymástól való 50 távolsága a megmunkálandó tárgy hossza szerint beállítható és beállított helyzetében rögzíthető. Az állvány két végén lévő tartótámaszokhoz függőleges (9) rudak, illetve 55 oszlopok csatlakoznak, melyek a (2) heve- ' dereken és a (9) rudakon ágyazott, közös (10) csapok körül függőleges síkban elforgathatok. A (9) rudak biztos vezetésére és rögzítésére, a (2) és (3) hevederek között, 60 a (9) rudak forgási síkjában, ívalakú, (11) vezetéket rendezünk el, amely a (9) rudakat a 9Ö°-os elforgás két véghelyzetében rögzíti. A függőleges helyzetben való rögzítésre a (3) hevederrel csuklósan 65 összekötött (12) ütközőt rendezzük el, amelyet a (11) vezeték lemezében készített, megfelelő hasítékba illesztve a (9) rúd elforgatását megakadályozzuk. A vízszintes helyzetben a (9) rúd a (11) vezeték 70 zárt végének ütközik és egyik homlokfelületére erősített (13) ütköző lemezével a (2) hevederből kiálló (14) felfekvési lemezre, mint ütközőre támaszkodik. Ily
