118272. lajstromszámú szabadalom • Eljárás meleg iránt érzékeny anyagok szárítására és készülék az eljárás gyakorlására
Megjelent 1938. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁL7I ^^^ ^ SZABADALMI BIEÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 118272. SZÁM. IV/e. OSZTÁLY. — ÉR. 8392. ALAPSZÁM. Eljárás meleg iránt érzékeny anyagok szárítására ős készülék az eljárás gyakorlására. Gentele Johan Georg Wilhelm, revizor, Stockholm. A bejelentés napja 1937. évi április hó 1-je. A találmány eljárás oly anyagok szárítására, különösen vákuumban, amelyek meleg iránt érzékenyek, pl. főzelékek, bogyók, tej, tojás és hasonlók. 5 Az eddig alkalmazott eljárásoknál ily anyagok szárítására aránylag alacsony hőmérsékleteket kellett alkalmazni, rendesen legföljebb 70—90 C° fokot, hogy a szárítandó árúk megpörkölését és el-10 romlását elkerüljük. Ez viszont azt okozta, hogy a szárítás időtartama aránylag hosszú volt, gyakran 24—48 óra. A találmány szerint a vákuumban való szárításnál a melegítőeszközök igen ma-15 gas hőmérsékleteit használhatjuk, ami a megadott fajtájú anyagoknak igen rövid idő alatt, pl. 1—2 óra alatti szárítását teszi lehetővé. A hőmérséklet, melyre a melegítőeszközöket a szárítókészülékben 80 fölhevítjük, legalább 125 C°, de lehet sokkal magasabb hőmérsékleteket, pl. 200—400 C°-ot és magasabbakat is alkalmazni. Ily magas hőmérsékletek és az ezáltal 26 adódó rövid szárítási időtartam azáltal válik lehetővé, hogy a melegítést csakis sugárzó meleggel végezzük és hogy különlegesen előkészített alátéteket alkalmazunk a szárítandó anyagok alá. Meg kell 90 tehát akadályozni, hogy a szárítandó áru alátéteihez vezetés útján jusson a meleg. A találmány értelmében a szárítandó áru fémből való alátéteken van elhelyezve és az árut az alátét fölött és alatt el-85 helyezett melegítőeszközökkel hevítjük, amelyeket megfelelő módon a megadott hőmérsékletekre hevítünk, pl. gőz, villamos áram, égéstermékek stb. segélyével. A villamos áram annyiban előnyös, mert a szárítás különböző fokozataiban a hő- 40 mérséklet pontos szabályozását teszi lehetővé. Hogy a hevítés csupán sugárzó meleggel legyen végezhető, az alátéteket a készülék hővezető részeitől el kell szigetelni, hogy az alátétek, amennyire csak 45 lehetséges, vezetés által kapott melegtől meg legyenek védve és a melegítőeszközöktől bizonyos távolságban kell azokat elhelyezni. Ha a meleg vezetés útján jut az alátétekhez, akkor ezek rövid idő alatt 50 ugyanoly melegek lesznek mint a hevítőeszközök, ami a szárítandó áru odaégését okozná. Feltaláló kísérletei beigazolták, hogy jó eredmény elérése céljából nagyon 55 fontos, hogy a szárítandó árut mind felső mind alsó oldaláról egyenletesen melegítsük. Kitűnt ugyanis, hogyha a szárítandó áru számára tiszta fémből való alátéteket használunk és ezeket a felső és alsó oldal- 60 ról besugároztatjuk, akkor a felülről jövő sugarak a szárítandó árut akadálytalanul találják és abba behatolnak, úgyhogy a folyadékot a felső részekben gyorsan kihajtják. Az alulról jövő sugarakat ellen- 86 ben, amelyek a fémfelületeket találják, ha utóbbiak tiszták, a fémfelületet nagyrészben visszaveri, miért is a hősugaraknak csak kis része hatol az alátéten keresztül és találja a rajta fekvő szárítandó 70 árut, miáltal utóbbi az alsó oldalán kevésbbé melegedik fel, mint a felső oldalán. Hogy ezt a hátrányos hatást kiküszöböljük, a találmány értelmében olyan
