118271. lajstromszámú szabadalom • Dinamikai szekundérelektroncső

Megjelent 1938. évi június hó 15-én. M16YAK KIRÍLY1 SZABADALMI BffiÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 118371. SZÁM. Vll/d. (VH/j.) OSZTÁLY. — Ji1

. 7921. ALAPSZÁM. Dinamikai szekundérelektroncső. Farusworth Tele vision Incorporated, cég- San Francisco-ban, California, mint Philo T. Farusworth, philadelphiai lakos jogutódja. A bejelentés napja 1937. évi január hó 26-ika. A. E. A.-beli elsőbbsége 1936. évi január hó 27-ike. A találmány szekundér elektroncső és főként az ilyen elektroncsövek alkalmazása rezgóskeltőkül, erősítőkiil, modulálókul, stb. 5 Már indítványozták olyan dinamikai szekundér elektronerősítők szerkesztését, amelyek két egymással szemben elhelyezett elektronok felszabadítására alkalmas elektródát és ezek között elhelyezett anó-10 dát tartalmaznak. Ezeket a csöveket olyan rezgőkörrel együtt kapcsolják, amely közelítően a szekundérolektronok röpülési idejének rezgésszámára hangolt. A következőkben az elektrónok felszabadítására 15 alkalmas elektródát röviden „felszabadító-elektródának" nevezzük. Már indítványozták azt is, hogy az egymással szemben elhelyezett felszabadító-elektródáknak azonos potenciált ad-20 janak. A találmány az ilyen berendezések továbbfejlesztésének tekinthető. A találmány értelmében rezgések keltésére, erősítésére vagy modulálásra a szekund ér-elektroncső anódája és felsza-25 badító-elektródája között egyenáramlfesziiltségen kívül váltakozó feszültség is létesül, amelynek rezgési időtartama a esőben a szekundérelektronok röpülési idejének kétszeresénél hosszabb, pl. ötször 30 olyan hosszú vagy még hosszabb. Előnyösen olyan csövet használunk, amelyben csak két elektróda van, amelyek egyike például körülveszi a másikat. Célszerűen a külső elektródát készítjük fel 35 szabadító-elektródának és olyan belső felülettel látjuk el, amely priinérelektrónokkal bombázva több szekun dérelektront ad, mint a ráütköző primérelektroiiok száma, ha az utóbbiaknak elég nagy a sebessége. A belső elektródának pozitív 40 potenciálja van és így anódának nevezzük. Az elektródák potenciáljának hatása alatt az elektródák közötti térben bizonyos elektronmennyiség mozog és elegendő nagy sebességgel ütközik a felszabadító- 45 elektródára, hogy a primérelektroiiok számát meghaladó s z eku nd ér elektron -mennyiséget szabadítson fel. Ezért az elektródák között lévő egyenáram-forrásból áram folyik. Az ezzel az árammal lé- 50 tesített feszültségesés arra való, hogy a rezgő elektrónoknak a kellő ütközési sebességet kölcsönözze. Ily módon a rezgési folyamat önmagát tartja fenn és aránylag nagy rezgési energia vehető el az 55 áramkörből. Ez az energia az egyenáramforrásból származik, amelynek feszültségét elég nagyra választjuk, hogy szakund érelektronokat szabadítson fel. Hogy a rezgések maguktól is megindul- 60 janak, ahhoz valamivel nagyobb követelményeknek kell ele&et tenni, de nem szükséges, hogy a katódafelület kilépőmunkáját különösen kicsivé tegyük. Megállapítottuk, hogy ha a katód át rézből 65 készítjük, akkor felülete eléggé érzékeny az üzembehelyezéshez, ha pl. gőzöléssel felvitt aluminiumbevoniata vain. A felszabadító-elektróda felületén a kilépőmunka természetsen alkálifém, mint pl. cézium- 70