118266. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés központi fűtőberendezés hőleadásának szabályozására
^ Megjelent 1938. évi jxi nius li ó 15-éri. MAGYAR KIRÁI.YI ^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118266. SZÁM. ' II/LL. OSZTÁLY. — B. 13138. ALAPSZÁMEljárás és berendezés központi fűtőberendezés hőleadásának szabályozására. Berecz Károly tisztviselő, Budapest. A bejelentés napja 1935. évi augusztus hó 6-ika. A találmány központi fűtőberendezésre vonatkozik, mely kisnyomású (maximum 0.50 atm. túlnyomású) gőzzel tartandó üzemben. 5 Az eddig használatos gőzfűtőrendsze(' rek kiküszöbölhetetlennek látszó hátránya, hogy teljesítményük a változó külső hőmérséklethez mérten központilag nem szabályozható. Míg a melegvíz-10 fűtőberendezések módot nyújtanak arra, hogy a fűtő víz hőmérsékletének megfelelő változtatásával, az egyes helyiségekben felszerelt hőleadó elemek hőfokát — és így hőleadását — a külső hidegebb, vagy 15 melegebb hőmérsékletnek megfelelően változtassuk, addig a kisnyomású gőzfűtőrendszerek hőleadó elemeinek hőfoka közel állandó és 100 C° körül mozog. Ez a körülmény — tekintettel arra, hogy 20 a berendezés méretei a legkedvezőtlenebb időjárási viszonyok alapulvételével vannak megállapítva — enyhébb időben a helyiségek túlfűtését okozza. Ez egyrészt az üzem gazdaságosságának rovására H5 megy, másrészt a helyiségek fűtése tökéletlen és egészségtelen. A szokásos szabályozó módok a gyakorlatban nem válnak be és így újabban, különösen lakóhelyiségek fűtésére csaknem kizárólag 30 melegvízfűtőberendezéseket készítenek, bár azok építésének költsége lényegesen nagyobb a gőzfűtőberendezésekénél. A találmány célja, kisnyomású gőzfűtőberendezések hőleadó elemeinek tel-35 jesítményét központilag szabályozni,hogy a melegvízberendezésekkel a versenyt sikeresen felvehessék. A találmány szerinti berendezésnek lényege az, hogy a hőleadó elemeinek mindig csak a külső időjárásnak meg- 40 felelő hőszükséglet fedezésére szükséges részfelülete érintkezik gőzzel, míg a többi része vízzel van tele és csak mérsékelten meleg. E cél elérésére a találmány kétféle meg- 45 oldást is ad. Mindkettőre az jellemző, hogy a kondenzvíz vezetéke a fűtőtestek alsó elvezető nyílása fölé van vezetve s a fűtőtestekben tárolódó víz szintjének változ- 50 tatása — és ezzel egyúttal a fűtőtestek hőleadó képessége is — kizárólag központi kezeléssel történik. Az egyik megoldásban bármilyen nagy kiterjedésű és több emeleten elhelyezett 55 gőzfűtőberendezés fűtőtesteiben a vízszint magassága a kazánnyomás emelésével vagy csökkentésével történik. A fűtőtestek felső részében ugyanis a fűtőtestek gőzterével közel egyenlő ürtartal- 60 mú kamra van kialakítva, amelybe egyrészt a kondenzvíz elvezetőcsöve torkollik és amely másrészt az alatta lévő gőztérrel vízzsákszerű csatornán át közlekedik. A fűtőtestbe vezetett gőz a kondenz- 65 vizet, a mindenkori gőznyomásnak megfelelő mértékben, részben vagy teljesen felszorítja a felső kamrába, minek folytán a fűtőtest gőzzel érintett felülete, illetőleg hőleadóképessége is változik. 70 A második megoldásban kisebb és csak egy emeletszintre kiterjedő berendezések fűtőtesteiben felgyülemlő kondenzvíz szintjének magassága nem a gőznyomás
