118262. lajstromszámú szabadalom • Orvosi műszer légmellkészítésre vagy punkciók végzésére
^ Megjelent 1938. évi jxi nius li ó 15-éri . MAGYAR KIRÁLYI #EMJ| SZABADALMI RTRÓ8ÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 118362. SZÁM. Vll/e. OSZTÁLY. — V. 3403. ALAPSZÁM. Orvosi műszer légmellkészitésre vagy punkciók végzésére. Dr. Veress János kórházi főorvos Kapuvár (Soproii-m.) A bejelentés napja 1935. évi július hó 24-ike. Az eddig használatos légmellkészítő, vagy punkciós tűkkel, mint pl. lumbal-, cysterna- és egyéb kényes természetű punkciókhoz való tűkkel csak igen nagy 5 elővigyázatossággal és ügyességgel lehetett elkerülni nemesebb részek megsértését, ami gyakran végzetes következménnyel járt. Ezen segítendő, olyan tűt használtak, 10 mely egy külső hegyes végű csőből és egy ebbe pontosan illeszkedő tompavégű eltolható mandrinból állott. Ezzel úgy '"dolgoztak, hogy a bőrt és a szívós rétegeket a hegyes kanüllel szúrták át s azután 15 a mandrint előretolva és rögzítve, ennek tompa végével igyekeztek a lágyabb rétegeken áthatolni. Minthogy azonban "sokszor milliméternyi pontossággal kell eltalálni, hogy meddig haladhatunk előre 20 a tűvel — még pedig mélyen a szövetrétegben, magával a tűvel a kényes szövetek közelében tapogatózva — ez az elrendezés maga kellő biztonságot nem nyújt. így pl. a tüdőtöltésnél, ahol a 25 gyakran igen szűk pleuraüregbe kell bej ütnünk és a néha nagyon vastag és , jnerev pleuraburkot tompán nem tudjuk Stbökni, tehát a hegyes tűt kell előre hozni, hogy keresztülhatolhassunk, alig 30 kerülhető el a tüdőperforáció, ami embóliát vonhat maga után. Ezért olyan tűt is javasoltak,amelynél a tompavégű mandrin-tű rugó hatására önműködően előreszökken amint a hegyes 85 kanül a szívósabb szövetrétegen áthatolt, tehát mielőtt még a sérülékeny és kímélendő szövetet elérte volna, hogy ezeknek az alsó kényes szöveteknek megsérülését elkerüljük, minthogy az így a hegyes tűvég elé jutott tompavégű mandrin 40 sérülést nem okozhat. Azonban az ilyenfajta tí:k sem bizonyultak eddigi alakjukban gyakorlati használatra alkalmasoknak. Hogy minden tekintetben megbízható 45 és a különféle műtétekhez jól használható műszert kapjunk, gondoskodni kellett először is arról, hogy a mandrint mozgató rugalmas szerv feszültsége a mindenkori szükségletnek megfelelően beállítható le- 50 gyen, bizonyítani kellett továbbá a mandrin kellő helyzetét a külső hegyes tűhöz képest és elejét kellett venni annak, hogy annak belsejébe a kezelőorvos szándéka ellenére levegő vagy folyadékhatol- 55 hasson. Mindeme követelményeknek teljes mértékben megfelel a találmány szerint kiképezett tű, amelynek kétféle foganatosítási alakját mutatja a mellékelt rajz. Az 60 1. ábra egy ilyen műszert nagyított léptékben összeszerelve elölnézetben,részlegesen metszve, ábrázol; a 2. ábra ennek részleges oldalnézete. Ennél az elrendezésnél (1) jelöli a 65 hegyesvégű külső tűt, mely a (2) tokkal függ össze, (3) pedig az ebben eltolható, tompavégű, ugyancsak üreges és oldalsó (4) nyílással ellátott mandrint, mely a csavarmenetes (5) csőrészben folytatódik; 7q ez utóbbin lévő csavarmeneten a (6) csavaranya szükség szerint feljebb vagy lejjebb állítható. Az (5) csőrész vége, melyhez gumivezeték csatlakoztatható, (7) elzáró csappal van ellátva. 75 Az egyben fogantyút alkotó (2) tpk két
