118259. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső

^ Megjel ent 1938. évi jxi nius li ó 15 -éri . MAG TAR KIRÁLYI ^^^f SZABADALMI BIRÓSÁ& SZABADALMI LEÍRÁS 118259. SZÁM. VII;d. OSZTÁLY. — T. 3879. ALAPSZÁM. Katódsugárcső. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1937. évi január hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi február hó 7-ike. Katódsugárcsöves távolbalátó beren­dezéseknél, nevezetesen az ikonoszkóp­nál és hasonló szerkezeteknél valamennyi képpont fényeffektusát a letapogatás 5 ideje alatt, vagy ennek az időnek egy tekintélyes tört része alatt tárolják. Evégből az átviendő optikai kép objek­tumával megvilágított fotóelektromos fe­lületnek, illetőleg az elektronképpel be-10 sugárzott rácsfelületnek sejtmozaikos struktúrája van, mely nagyszámú, igen kicsiny kapacitásból áll. Az ezeken az elemi kapacitásokon felgyülemlett tölté­sek az átviendő objektum potenciálképét ifi alkotják, amelyet az egy képelem terje­delmére koncentrált katódsugár egymás­után, pontról-pontra letapogat. A katód­sugár ez esetben mint oly kapcsoló dol­gozik, mely a tárolt villamosságot a cső 20 kisütőszakaszán át a képerősítő vezérlő­rácsára kapcsolja. A találmány célja ennek az eljárásnak továbbfejlesztése és célja az ilyen letapo­gatóberendezések hatásfokának javítása, 25 illetőleg fényérzékenységének és a kivál­tás élességének fokozása. A találmány lényege abban van, hogy a szigetelt ka­pacitások elemi töltéseit nem visszük át közvetlenül a képerősítő bemenőrácsára, 30 hanem ezek a töltések előbb magában a letapogatócsőben mint vezérlőfeszültsé­gek valamennyi képponton egyidejűleg hatnak, amennyiben homogén elektron­nyalábot e nyaláb keresztmetszetének 35 különböző helyein különbözőképen be­folyásolnak. Ez pl. oly módon mehet végbe, hogy a rácsozott fotoelektromos felületet mint íinomszemű rácsot elek­tronáram útjába helyezzük, mely elek­tronáram a rács minden nyílásán áthatol- 40 hat. Hogy ez az áthatolás az egyes nyílá­sokon át milyen mértékben megy végbe, az a kép helyenkénti világosságától és az általa létrehozott töltéstől függ. Az átengedett részáramok szigetelt egyes 45 anódákból álló rácsra jutnak, mely anó­dák száma, úgymint a rácsnyílások szá­ma egyenlő, vagy nagyobb, mint a kép­elemek száma és ezek az anódák ön­magukban ismét mint tárolókapacitások 50 működnek. Ezeken a kapacitásokon a le­tapogató, pontszerű talpponttal beeső katódsugár a berendezés erősítési ténye­zőinek megfelelően növelt töltésmennyi­ségeket talál, minek következtében a be- 55 rendezés hatásfoka, illetőleg fényérzé­kenysége és a hasznostükörnek a zavar­tükörhöz való viszonya megnő. Emellett kihasználhatjuk azoknak a kapacitív egyes anódáknak szekunder- 60 emisszióját is, amelyeket az elektronok egyidejűleg érnek, hogy 2-nél nagyobb szekunderemisszió viszony mellett a ve­zérelt elemi elektronáramok feltöltő ha­tását megsokszorozzuk. Evégből azon- 65 ban járulékos segédelektródákkal a sze­kunderelektronokat leszívó mezőt kell létesíteni. Az 1. ábra a találmány egyik példa­kénti kiviteli alakját mutatja. Az (1) ka- 70 tódából kiinduló teljesen homogén elek­tronáram áthatol a raszterezett foto­elektromos (2) rács nyílásain, mely rács kiképzését alább még ismertetjük. Min-

Next

/
Oldalképek
Tartalom