118258. lajstromszámú szabadalom • Impulzusadó

Megjelent 1938. évi június hó

15-én. MAGYAR KIRÁLYI M SZABADALMI BÍRÓSÁG m SZABADALMI LEÍRÁS 118358. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — T. 5878. ALAPSZÁM. Impulzusadó. Telefunkeii Gesellscliaft fiir drahtlose Telegiaphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1937. évi január hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi február hó 4-ike. Járművek helyéinek meghatározásához oly impulzusadókat használnak, melyek rövid ideig kb. 10-8

másodpercig nagyfrekvenciájú hullámsorozatokat al acs ony -5 frekvenciájú ritmusban, pl. 300 Ilertz frekvenciával adnak. Ismeretes oly eljárás is, amelynél az impulzusokat azzal keltáik, hogy az adóba, nevezetesen annak végcsövébe, az impulzusok ütemében, az 10 impulzus ideje alatt, anódfeszültséget vezetnek és a ,közbeeső időkbein az anódfeszültséget alacsonyfreikvenciájú ütemben lekapcsolják. Ennek az icljárásnak, bár nagyon üzembiztos, az a hátránya, hogy 15 a rendszerint csövekből álló billentyűző szerkezetet az egész adóteljesítményre kell méretezni. Egy másik ismert eljárásnál a rezgőcső rezgés közben rácsáramá,val kondenzátort tölt fel, mely a rácskörben van 20 és pedig mindaddig, míg a kondenzátor feszültsége olyan nagy, hogy az önrez,gés feltételei már nincsenek teljesítve és így a rezgések megszakadnak. Ekkor a kondenzátor párhuzamosan kapcsolt ellcn-25 álláson át addig sül ki, míg a rezigések előre -meghatározott kondcnzátorijeszüllségnéll újból megindulnak. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy a billentyűzés üteme és az impulzusok alakja nem elég 30 állandóak és csak kevéssé befolyásolhatók. E hátrány csökkentése végett az impulzusok ütemét alacsony frékvem-ciájú generátorral vezérlik. Az ez esetben felhasználandó billenty űző-teljesítmény ki-35 csiny, de megmarad; a femit említett hátrány, bár kisebb mértékben. A találmány értelmében az impulzusokat úgy állítjuk elő, hogy a rezgőcsövet kényszerűen vezéreljük az impulzusok ütemében a rezgésre képes állapotból rez- 40 gésre nem képes állapotba. Ha tehát a billentyűző szerkezet működésre képtelenné válik, akkor a cső már közelítőleg sem dolgozik helyesen, úgy mint a fent ismertetett kondenzátoros eljárásnál, hanem 45 teljesen kihagy. Az a körülmény, hogy ezzell a csőnek, mint re zg és gerjesztőnek és •mint impullzusadónak a kettős kihasználását elkerüljük és e két feladatot két generátorra osztjuk meg, a stabil üzemet "0 biztosítja. Emellett az impulzusadó teljesítménye olly kicsiny, hogy az üzembiztos munka lehetővé válik. A nagyfrekvenciájú generálorcső rezgőképességének vezérlését különböző módo- 55 kon végezhetjük. így pl. vezérelt nemlineáris ellenállással, tehát pl. az előfeszültségtől függő egyenirányítóval a csillapítást, vagy a visszacsatolást úgy változtathatjuk, hogy az előfeszlütség változása- 60 inak ütemében a rezgésiek megindulnak, illetőleg kihagynak. Ugyanígy alkalmazhatunk többrácsos csöveket és a reggésak megindulását és kihagyását az ernyőzőrács feszültségének változtatásával szabá- 65 lyozhatjuk. Az alábbiakban oly berendezést ismertetünk, amelynél a rezgőképességet hárorneiéklródás cső vezérlőrács-clőfeszültségének szabályozásával vezéreljük. E meg- 70 oldás kivitelét az 1. ábra példaként mutatja. Az alacsonyfrekvenciájú hanggenerátor az (1) csőből áll, amelyet a (2) viszszacsatolótranszformálorral és a (3) kon-