118228. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső többszörös szekundérelektron-felszabadítással

Megjelent 1938. évi június hó 15-én. . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RTRÓSÁfl SZABADALMI LEÍRÁS 118338. SZÁM. VII/cl. OSZTÁLY. — F. 7936. ALAPSZÁM. Elektroncső többszörös szekundérelektron felszabadítással. Fernseh A.-G. cég1 , Berlin-Zehlendofban. A bejelentés napja 1937. évi február hó 16-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi február hó 20-ika. A találmány szekundér elektroncső, amelyben az izzó- vagy fotókatódából kilö­velt elektronáram erősítése szilárd felüle­tekre történő ütközéssel és az ilyenkor 5 bekövetkező szekundérelektron-felszabadí­tással létesül. Ezt az erősítést többnyire több szakaszban létesítjük és ilyenkor vá­kumedény belsejében igen nagy erősí­tési fokokat érhetünk el. 10 Már ismeretesek olyan berendezések, amelyek ben a szekundérelektronkibocsátó, ú. n. felszabadító elektróda henger alak­jában van, amely a henger tengelyében lévő, véglemezzel lezárt anódadrótot vesz 15 körül. A nagy ohmos ellenállás alakjjá­jiában készített hengernek a primérelek­trónok belépési oldalától a véglemezig nö­vekedő potenciálja van, úgyhogy a henger belsejében hosszirányú villamos mező ke-20 letkezik, amely az anódadróttal meghatá­rozott sugárirányú mezővel tevődik össze. Ezekben az ismert berendezésekben a primérelektronoknak a belépő oldalon kell a felszabadító elektróda felületére ütköz-25 niök és ott szekundérelektronjokat felszaba­dítanak. Ez utóbbiakat az anódadrót gyor­sítja és legnagyobb részüknek a henger szembenfekvő falára kell ütköznie, hogy ott újiabb szekundérelektronokat szabadít-80 son fel. A hosszirányú mező következté­ben az ütközés mindenkor mindinkább a henger vége felé lévő részen történik, mindaddig, amíg az elektronok a záró­lemezt el nem érték. 35 Az ilyen rendszerben azonban a gya­korlatilag elért erősítőhatás nagyon kicsi, minthogy az elektronok csaknem vala­mennyien az anódadrótra ütköznek és nem repülnek el mellette, amint az előnyös volna. Az anódának ezt a gyüjtőhatását a 40 sugárirányú mező kényszerűen megszabja; eddig azonban nem ismerték fel, hogy ez a körülmény a berendezés hatásfokát a legkisebbre csökkenti. A találmány értelmében az anódadrót 4f> helyett hengeres anódát használunk, amely szintén sugárirányú villamos mezőt léte­sít, amely azonban az elektronokat át­engedi és pl. hálóból, szitából, rácsból vagy hasonló szerkezetű anyagból áll. A 50 felszabadító elektródából származó sze­kundéreilektronokat az anóda csak kis részben gyűjti össze és legnagyobb rész­ben átengedi. Az elektronok tehát először az anóda fellé gyorsulnak meg, majd átre- 55 pülnek az anóda belsejében lévő mező­mentes téren és a felszabadító elektróda szembenfekvő Mára ütköznek. Továbbá a találmány értelmében az anódát több elektronátengedő gyorsító 60 elektródára oszthatjuk fel, amelyek pl. ten­gelyirányban sorakozó gyűrűk vagy hen­gerejc alakjában lehetnek és fokról-fokra növekvő jaotenciálúak. Az ilyen berende­zésben ajánlatos a felszabadító elektródát 6ö is több, növekvő potenciálú részelektró­dára felosztani. A rajz a találmány példaképem megol­dási alakj,ait tünteti fel. Az 1. ábra elektroncső nézete. A 70 2. ábra a csőnek az 1. ábra A—B vonala szerinti metszete és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom