118215. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrokeményítő szárítására

Megjelent 1938. évi júnins hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118315. SZÁM. IV/Í. (XlX/g.) OSZTÁLY. — JV. 3106. ALAPSZÁM. Eljárás nitrokeményitő szárítására. Nitrokémia Ipartelepek R. T. Budapest. A bejelentés napja 1936. évi május hó 22-ike. A nitrokeményitő gyártásánál a nitrált és stabilizált keményítőt, mely rendsze­rint már a szokásos stabilizátorokat és a flegmatizáló anyagokat is tartalmazza, meg 5 kell szárítani. Ismeretes a szárítás oly módja, melynél a vizes nitrokeményítőt tálcákon vékony rétegben kiterítik és a tálcák felett lassú áramban levegőt vezet­nek. Ez a szárítási mód azonban lassú, 10 nagy hordozófelületeket igényel és por­alakú terméket eredményez, mely a to­vábbi eljárások folyamán nehezen dolgoz­ható fel. A találmány értelmében e hátrányokat 15 kiküszöböljük és a továbbiakban jól fel­dolgozható darabos terméket igen gazda­ságosan kapunk, ha a stabilizált és rob­banó anyagként való kikészítéshez szük­séges adalékanyagot tartalmazó nitrokemé-20 nyítőt előbb alakdarabokká sajtolva a benne levő víz nagyobbik részétől meg­szabadítjiuk és az így kapott terméket, esetleg rögökké felaprítva, szárítjuk. Flegmatizáló anyagokat, mint pl. para-25 fint, sztearint tartalmazó nitrokeményitő a víztől, pl. szűréssel, centrifugálással való elkülönítése után még mintegy 70—80°/o vizet tartalmaz. Ha ezt a keményítőt hid­raulikus présben pl. 300 atm. nyomással 30 alakdarabokká sajtoljuk, a sajtolás folytán a víztartalom mintegy 30°/o-ra csökkent­hető. A saj,tolást célszerűen légritkított tér­ben végezzük, amivel a préstest víz- és 85 levegőtartalmát nagy mértékben lehet csök­kenteni. A levegő eltávolításával jól ösz­szeálló alakdarabokat állíthatiunk elő, me­lyek a szárítás folyamán nem porlódnak. A szárítás megkönnyítése végetlt cél­szerű, ha a sajtolással kapott alakdarabokat 40 rögökké aprítjuk, majd az aprítás folya­mán adódó elporladt résztől a darabos részt elkülönítjük és meleg, pl. 50 G°-ú levegőáramban szárítjuk. A szárítás vé­gett a darabos anyagot célszerűen szűrő- 45 felületen kiterítjük és azon levegőt ára­moltatunk át. A nitrokeményítőt így kis lietyszükségleL mellett gyorsan és gazda­ságosan száríthatjuk. A fenti módon kiszárított darabos nitro- 50 keményítő robbanóanyagként használatos alaktestekké való préselésre igen alkalmas, mert a darabos nitrokeményitő préselésé­nél a levegő légritkítással könnyen eltávo­lítható és így szilárd alaktest állítható elő. 55 Ezzel ellentétben, ha poralakú nitro­keményítőt használunk alakdarabokká való sajítoláskor, akkor a por a szűrőfelületet könnyen eltömi, a légritkítás nehézségekbe ütközik és a préstestben levegő marad 60 vissza. A sajtolás folyamán a préstestbe szorult nagynyomású levegő a sajitolónyo­más megszűnte után az alakdarabot szét­repes ztheti. Szabadalmi igények: 65 1. Eljárás nitrokeményitő szárítására, melyre jellemző, hogy a stabilizált és a robbanóanyagként való kikészítéshez szükséges flegmatizáló anyagokat tar­talmazó vizes nitrokeményítőből víz- 70 tartalmának egy részét sajtolással eltá­volítjuk, majd a sajtolt terméket, szük-

Next

/
Oldalképek
Tartalom