118214. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alifás karbonsavak előállítására szénhidrogénekből, oxidáló gázokkal való oxidálással
Megjelent 1938. évi júnins hó 15-én. M A r. V A 15 K IRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRAS 118214. SZÁM. IV/li/1. (II e.) OSZTÁLY. — M. 10983. ALAPSZÁM. Eljárás alifás karbonsavak előállítására szénhidrogénekből, oxidáló gázokkal való oxidálással. Mflrkische Seifen-Industi ie cég", Witten (Ruhr, Németország). A bejelentés napja 1937. évi március hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi március hó 10-ike. A találmány eljárás alifás karbonsavak előállítására szénhidrogénekből, oxidáló gázokkal való oxidálás útján, katalizátorok jelenlétében vagy ezek nélkül és 5 lényege az, hogy olyan szénhidrogéneket használunk, amelyek a szén oxidjainak hirdogénezése útján keletkeztek. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy iparilag értékes karbonsavak-10 hoz, kevés, egyidejűleg keletkezett, nem kívánatos, melléktermékek mellett mindig akkor jutunk, ha az eddig ismeretes oly eljárásokkal szemben, amelyeknél a szénhidrogénekből nehézkes és körül-15 ményes módon a zártláncú (ciklusos) vegyületeket eltávolítják, az oxidálandó szénhidrogének már előnyösen csak nyílt láncú (aciklusos) vegyületekből állnak. Ismeretes, hogy szénoxidok hidrogéne-20 zése útján keletkezett szénhidrogének túlnyomó -részben a metán homológjait tartalmazzák, mint heptánt, dékánt, dodekánt és magasabbrendű homológokat. E szénhidrogéneknél tehát kivétel nélkül 25 ugyanazon szénhidrogénosztály képviselőiről van szó. Ezek azonban olyan vegyületek, amelyeknél a végső helyzetű metilcsoportnak a karboxilcsoporttal való helyettesítésével zsírsavakhoz jutunk, 30 amint az a természetben is történik és amelyek szerkezetüknél fogva feldolgozásra különösen alkalmasak, amint az a következőkből kitűnik: Zsírsavaknak szappanokhoz való fel-85 használására azok poláros felépítésének nagy jelentősége van: Langmuir, Harkins, Perrin és mások kísérletei szerint a zsírsavaknak ugyanis metilcsoportokból álló és vízben oldhatatlan inaktív oldaluk van, továbbá oly 40 aktív oldaluk, amely sóképződésnél a vízben oldódást előidézi, ez a karboxilcsoport. Ha a két. végső csoport túl közel van egymáshoz, mint pl. az ecetsavnál, akkor a vízben való oldhatóság oly nagy, 45 hogy kolloid oldat, ami a szappantulajdonság előfeltétele, nem keletkezhet. Ugyanez a megállapítás érvényes akkor is, ha oldalláncok vagy gyűrűképződés miatt a lánc átmérője túl nagy. A zsír- 50 savak tulajdonságaira tehát hosszú, egyenes láncok jelenléte nagyon fontos. Ilyen zsírsavak azonban előnyösen csak olyan vegyületekből keletkezhetnek, amelyek már egyenes láncokat tartalmaznak. 55 Ezt szemlélteti a következő példa: A zártláncú hidrofahéjsavnak C8 HI3 COOH) nincsen szappanképző sav jellege. Ha a vegyületet egyenes lánccá kifejtve képzeljük, a Ch H1 5 COOH képletű, non- 60 ilénsavat kapjuk, amelynek a szappanképző sav jellegzetes tulajdonságai megvannak. A zsírsavak másik fontos tulajdonsága azok eszterizálhatóképessége, pl. glicerin- 65 nel zsírokká. Emellett általánosan ismeretes, hogy fiziológiai okokból a zsírsavaknak csak szabványos, egyenes láncú eszterei használhatóktáplálkozási célokra. Zártláncú savak, mint pl. chaulmograsav 70 (Ci 6 H3 2 02 ) a táplálkozáshoz használt zsí-
