118194. lajstromszámú szabadalom • Gabonaelőkészítő

MAGYAR KIRÁLYI #SM|| SZABADALMI BIRÓSÁft SZABADALMI LEÍRÁS 118194. SZÁM.. X/l. OSZTÁLY. — F. 8936. ALAPSZÁM. Gabonaelőkészítő. Pichler-Werke Weiz cég- Weiz-ban (Steiermark). A bejelentés napja 1937. évi január hó 28-ika. A találmány olyan gabonaelőkészítő, melynek célja, hogy a mosóból érkező gabonát bizonyos ideig állandó hőmérsékleten tartsa és az átmenet utolsó részé-5 ben hideg levegővel a rendes felhasználási hőmérsékletre hűtse, amikoris az átmenet említett utolsó fázisában az esetleges fölös nedvességet szárítás révén eltávolítja. 10 Az ismert gabonaelőkészítek magas aknából állanak, mely rendszerint a gabona épületének több emeletére terjed és teljes hosszán elosztva egymásfölött eltoltan elrendezett fűtőelemeket tartal-15 maz. Ezek a fűtőelemek vagy folyékony hőhordozó átvezetésére való csövek, vagy gáznemű hőhordozó bevezetésére való, nyitott vályúk. Ezek a berendezések mindenekelőtt 20 azt eredményezik, hogy a mosóban a gabonához jutott víz, mely mindegyik mag felületéhez tapad, a felhevítés folytán a mag belsejébe hatol. A hosszabb ideig tartó hőkezelés a gabonamag belse-25 jében különböző vegyfolyamatokat vált ki, amelyek főleg a nyers keményítő feltárását eredményezik, ami a liszt sütőképességét javítja. A találmány szerinti gabonaelőkészítő-80 nél az anyag a hosszú, függőleges aknát a nehézségi erő hatásával azonos értelemben járja át és ebbe az aknába az anyag vándorlási irányához képest harántirányban villamos fűtőtestek vannak 85 beépítve, amelyek hosszabb mérete az anyag vándorlásának irányában helyezkedik el. A találmány egyik lényeges jellemzője, hogy a hevítőtestek lapos, villamos ellenálláshevítőket alkotnak, amilyenek a ta- 40 sakos fűtőtestek vagy fűtőspirálisok, fűtőszalagok vagy fűtőrudak, mimellett a fűtővezeték maga is hordképes alkatrész lehet. A találmány sajátos foganatosítása szerint, amelynél közökben egymásmel- 45 lett több fűtőelemet alkalmazunk, az egyik sor fűtőelemei a legközelebbi másik sor fűtőelemeihez képest az egyik sor fűtőelemeinek fél közével kisebb mértékben vannak egymáshoz képest eltoltan 50 elrendezve. Az egyik sor egyes fűtőelemeinek egymástól való távolsága átlagosan körülbelül 40 mm. Célszerű, ha egy-egy sor vagy sorcsoport fűtőelemeit közösen sza- 55 bályozhatjuk. A találmány szerinti berendezés előnyei a következők: A találmány esetében mindenekelőtt elmarad az eddig alkalmazott külön hő- 60 hordozó (levegő vagy víz), mely a hő átadását közvetítette, mert a találmány esetében a hőt mintegy a fogyasztás helyszínén fejlesztjük, amivel külön veszteségek fellépését elhárítjuk. A találmány to- 65 vábbi előnye, hogy a fűtőfelületet a legmesszebbmenően megoszthatjuk. Ez a megosztás jóval tovább mehet, mint az esetben, ha a fűtést közbeiktatott hőhordozó révén végezzük. Ezeknél az is- 70 mert berendezéseknél bizonyos minimális csőkeresztmetszeten alul nem mehetünk, mert ezt a még megengedhető áramlási veszteségek határozzák meg, míg ezzel szemben a találmány esetében a hevítő- 75 elemeknek közvetlenül, villamosan való