118165. lajstromszámú szabadalom • Aktivált izzókatóda az emittáló anyagok fogvatartásához vékony fémhuzallal csavaralakúan betekercselt, előnyösen magas olvadáspontú fémből való húzalmaggal, valamint eljárás ez izzókatóda előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 118165. SZÁM. VH/d. OSZTÁLY. — P. 8416. ALAPSZÁM. Aktivált izzókatóda az emittáló anyagok fogvatartásához vékony fémhuzallal esavaralakúan betekercselt, előnyösen magas olvadáspontn fémből való huzalmaggal, valamint eljárás ez izzókatóda előállítására. N. Y. Philips* Gloeilampenfabrieken cég: Eindho ven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1935. február hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi április hó 17-ike. Találmányunk kisütőcsövekhez való aktivált izzókatóda az emittáló anyagok fogvatartására váló vékony fémhuzallal esavaralakúan betekercselt, előnyösen ma-5 gas olvadáspontú fémből való huzalmaggal. A 94396. és 97760. sz. szabadalmak az ilyen izzókatódák egyik használatos szerkezetét ismertetik; a katóda huzalmagja magasolvadáspontú fémből van és arra 0 ugyanolyan vagy más fémből való vékony huzalnak számos menete csavarodik. A huzalmenetek közötti szűk közök igen alkalmasak az emittáló anyagok fogvatartására, az így elhelyezhető készlet azon-5 ban csekély. Az így keletkező, részben kapilláris közök különösen iónkisütőcsöveknél jelentősek, mert e csöveknél a gáz- vagy gőziónok a negatív tértöltést az izzókatódán 0 megszüntetik és így lehetővé teszik azt, hogy az elektrónemisszióban az emittálló anyagok ama részecskéi is részt vegyenek, amelyek mélyebben vannak a közökben. Az emittáló anyagok fokozott készlete a 5 cső élettartamát is igen kedvezően befolyásölj a. E csövek révén fokozott mérvben váltak szükségessé olyan katódatestek, melyeken az emittáló anyagok nagy készletének elhe-0 lyezésére még több finom vájat, rés vagy csatorna van. A találmány célja a katóda szerkezetének oly javítása, mely e szükségletet kielégíti és ezt a találmány szerint azzal ér-5 jük el, hogy a magra csavar alakjában tekercselt fémhuzalt akként viszünk fel, hogy a csavaralakú tekercselés maga spirálhuzalnak szorosan egymáshoz fekvő meneteiből létesített egy vagy több rétegéből áll. 40 A tekercseléshez célszerűen olyan huzalspirálist használunk, amelyet magában véve ismert eljárással úgy kaptunk, hogy a huzalt más anyagból való, a továbbiakban tövisnek nevezett magra tekercseltük és 45 azután a tövist, pl. kémiai úton, eltávolítottuk. Minthogy a menetek szorosan egymáshoz fekszenek, a spirális majdnem úgy fekszik a katóda maghuzalán, mintha tömör huzal lenne. 50 Megállapítottuk, hogy a katódmaghuzalra tekercselt huzalspirális ily alakítása révén az ismert katódákkal szemben igen jelentékeny tökéletesítést érünk el. Egyebek között valószínűleg a következő lé- 55 nyezők működnek itt közre: A katódmagra tekercselt huzalspirális, külső alakját tekintve, első sorban az ismert feltekercselt tömör huzallal hasonlítható össze és ennélfogva e huzal 60 minden hatását eredményezi. Ezenkívül azonban a spirális oly üreges vezetőt is alkot, melynek felületén rések variak, úgyhogy ez üreges test belsejében, valamint a résekben is (azaz a menetek közötti te- 65 rekben) az emittáló anyag nagy mennyiségi rögzítődhet. Még ha az emittáló anyag a tereket nem is tölti ki, hanem csak mindenütt a felületen hártyát alkot, igen jelentékeny javítást érünk el a felület- 70