118150. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénkivonatok előállítására

MAGYAR KIRÁLYI ^j^^f SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118150. SZÁM. IV/h/1. (Il/a.) OSZTÁLY. — S. 16749. ALAPSZÁM. Eljárás szénkivonatok előállítására. Gewerkschaft Mathias Stinnes cég Essen (Németország.) A bejelentés napja 1937. évi iebruár hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi márcias hó 28-ika. Szénkivonatok előállítására irányuló szokásos eljárásoknál a szeneket a legkülönbözőbb oldószerekkel, különösen fokozott nyomásokon olyan hőmérsékleteken 5 dolgozzák fel, melyek a kiindulási szenek és maradékszeneik bomláshőmérsékleteinek felelnek meg. Különösen sikeresnek mutatkozott az az eljárás, mely szerint a szeneket az utolsó maradékszén bomláshő-10 mérsékletén fajlagos, hidrogénezett olajoknak savanyú olajokkal való keverékéből, így pl. tetrahidronaftalinból és krezolokból levő oldószerekkel kezelik. Ez az ismert eljárás jól szűrhető nyers kivonat-15 oldatokat és a hamúnak és a fel nem oldott részeknek különválasztása, valamint az oldószernek kiűzése után nagy termelési hányaddal gyakorlatilag hamúmentes, szurokszerű és ömleszthető szénkivonatot 20 eredményez. Az ismert eljárás folytonos üzemben reakcióadagul reakeióterenként és óránként kb. 0,5 kg széncefrével foganatosítható; ezeknél a reakcióadagoknál a széncefre kb. két óra hosszat és még to-25 vább a reakcióhőmérsékletnek marad kitéve. Az ismert eljárás sikerének döntő fontossága a végleges maradékszén bomláshőmérsékletével megegyező vagy ezt valamivel meghaladó kivonatolási hőmér-80 sékleteknek a fenntartása. Ha ugyanis a megadottaknál alacsonyabb hőmérsékleteken dolgozunk, akkor rossz kivonathozadékkal szűrhetetlen nyers kivonatoldatokat kapunk, míg ha a hőmérsékletet nö-85 véljük, akkor a fenti feltételek mellett a szénanyag elkokszosodik. Az a további hátrány is mutatkozott, hogy a reakcióadag az említett mértéken túl nem fokozz ható, mert nagyobb reakcióadagoknál ismét azonnal szűrhetetlen nyers kivonat 40 oldatok és rossz kivonathozadékok adódnak. így az ismert kivonatoló eljárásnál elért, reakció terenként és óránként 0,5 kg széncefrét kitevő legnagyobb reakcióadag a szeneknek az iszapfázisban való ismert 45 hidrogénezósénél alkalmazott reakcióadaggal gyakorlatilag megegyezik. Nemesített termékeknek szenekből való gazdaságos előállítására, többek között mindenfajta fűtő- és hajtóanyagnak hazai nyers- 50 anyagokból való előállítására azonban a reakcióadag nagyságának rendkívüli fontossága van, mert az előállítási költségek döntően a reakcióadag nagyságától függnek. 55 A találmány értelmiében már most szenek kivonatoliásánál sokkal nagyobb reakcióadagoknak elérését azzal tessziült lehetővé, hogy a kivonatolási az eddig szokásosaknál magasabb hőmérsékleteken 60 végezzük, bár ezek a magas kivonatolási hőmérsékletek a jelenleg használatos kivonatoló eljáráshoz a szén nagy mérvű elbomlása és elkokszosodása miatt nem alkalmasak. A talál- 65 mány szerint ezt a nehézséget elkerüljük és egyidejűleg nagyobb reakcióadagok alkalmiazihatásét valósítjuk meg, ha úgy járunk el, hogy a kivonatolási hőmérsékleteket a reakeióterenként és 70 óránként 0,5 kg széncefréből levő reakció' adagnak megfelelően választjuk és olyan mértékben 400—410° fölé fokozzuk, hogy •"! egyrésizt jól szűrhető és nagy kivonatho-