118147. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzinszintézishez alkalmas katalizátorok előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 118147. SZÁM. IV/h/1. OSZTÁLY. — 22. 7199. ALAPSZÁM. Eljárás benzinszintézishez alkalmas katalizátorok előállítására. Ruhrchemie Aktién gesellseliaft cég Oberliausen-Holten. A bejelentés napja 1937. évi március hó 25-ike. Németbirodalmi elsőbbsége 1936. évi áptilis hó 1-je. Ismeretes, hogy a szénoxiddal és hidrogénnel foganatosított nagyipari benzinszintézisnél katalizátorokul a vascsoport fémjeit (vas, kobalt, nikkel) alkalmazták, 5 amikor is azokat hatásos alakban sejtkovára csapták ki. Ilyen katalizátorok előállítása bizonyos nehézségeket okoz, mert a hordozóanyagul alkalmazott sejtkova savanyú és lúgos vegyszerekkel való 10 érintkezés esetén még oldható alkatrészeket ad le, melyek a katalizátorra rendkívül hátrányosan hatnak. így pl. sejtkovának a katalizátorfémeket kicsapó lúgos oldathoz való adago-15 lásakor a sejtkova kovasavjának egy része alkáliszilikát alakjában oldódik és á nehézfémsókkal oldhatatlan és fémmé nem redukálható, a katalizátor aktivitására káros nehézfémszilikátok képző-20 dése mellett reakcióba lép. Ezért gondoskodni kell arról, hogy a hordozóanyagból zavaró alkatrészek ne oldódjanak. Ez sejtkova vagy aszbesztliszt alkalmazása esetén oly módon érhető 25 el, hogy a lúgos kicsapóoldattal való érintkezés idejét lehetőleg megrövidítjük és a szilikáttartalmú hordozóanyagot csak akkor adjuk a lúgos oldathoz, ha a katalizátorfémek kicsapása majdnem, 80 vagy teljesen befejeződött és az oldat már nem erősen lúgos. Különösen előnyös olyan hordozóanyagoknak alkalmazása, melyek vagy természettől fogva teljesen oldhatatlanok 86 vagy oldható alkatrészeket nem tartalmaznak vagy melyeket a célnak megfelelő előkezeléssel, pl. izzítással és/vagy az oldható alkatrészek kioldásával oldhatatlanná tettünk. ib 50 Savban oldhatatlan hordozóanyagokúi 40 föld- és nehézfémeknek nehezen oldódó vegyületeit, pl. báriumszulfátot, alumíniumkarbidot (karborundumot), krómoxidot, alumíniumoxidot, valamint szilikátokat, pl. zsírkövet (magnéziumhidroszilikatot), samottot stb. alkalmazhatunk. Általaban olyan hcrdozóanyagokat választunk, melyek szerkezete a sejtkováéhoz hasonló. Ezeknek az anyagoknak tehát finoman elosztott állapotban mikrokristályosoknak vagy mikroamorfoknak kell lenniök. Az oldhatatlan hordozóanyagokat vagy mesterséges úton vagy a természetben előforduló ásványoknak utókezelésével állíthatjuk elő. Oldhatat- 55 lan oxidokat pl. a célra alkalmas sók, így a nehézfémoxigénsavak nitrátjainak vagy ammoniumsóinak hővel végzett hasításával állíthatunk elő. Az ily módon előállított oxidokat további izzítással 60 még oldhatatlanabbakká tehetjük. Így pl. savban oldhatatlan alumíniumoxid, mely a találmány céljára alkalmas, alumíniumnitrátnak hőroncsolása útján képződik. Krómoxidot pl. ammoniumbikro- 65 mátnak hevítésével kaphatunk. Ebben az esetben ajánlatos a kromoxid oldhatatlanságát az először kapott krómoxidnak további izzításával még fokozni. Oldhatatlan oxidokat vagy szilikáto- 70 kat oly módon is előállíthatunk, hogy a természetben előforduló vagy mesterségesenelőállított anyagokból is a savban oldható alkatrészeket kioldjuk. Ilymódon nehezen oldódó szilikátok, pl. zsírkő vagy 76 samott oldhatatlan hordozóanyaggá dolgozhatók fel. Bizonyos epetekben előnyös lehet a