118136. lajstromszámú szabadalom • Fényérzékeny, plasztikus képek előállítására lehetővé tevő réteg és eljárás annak előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRAS 118136. SZÁM IX/f. OSZTÁLY. Gr. 8410. ALAPSZÁM. Fényérzékeny, plasztikus képek előállítását lehetővé tevő réteg és eljárás annak előállítására. Gevaert Photo-Producten N. V. cég Oude God Antwerpen (Belgium). A bejelentés napja 1937. évi május hó 1-je. Ausztriai elsőbbsége 1936. évi május hó 2-ika. A találmány fényérzékeny réteg és eljárás annak előállítására egészen különlegesen testszerű hatású fényképek készítésére. Testszerű hatás alatt azt a hatást 5 értjük, hogy a lényegében sík kép, azaz oly kép, amelynél az előtér és a háttér egy és ugyanabban a síkban vannak, a szemlélőben azt a benyomást keltik, mintha a feltüntetett objektum természetes 10 három méretű térbeli alakításában volna előtte. Ezt a hatást gyakran sztereoszkópos vagy relief-szerű vagy plasztikus hatásnak is nevezik. Fényérzékeny, bizonyos fokig testszerű 15 hatású bársonyszerű papirok ismert módon úgy készíthetők, hogy növényi vagy állati eredetű rostokat kötőanyaggál tartósan a fényérzékeny anyag hordozójára felvisznek és az ilymódon előkészített 20 hordozót a kötőanyag teljes száradása után, második munkamenetben, fényérzékeny réteggel bevonják. A találmány értelmében egyenletesebb és jobb testszerű hatást úgy érünk el, 25 hogy a szemcsés anyagokat magába az emulzióba visszük be, tehát pl. a réteghez való előkészítménybe (Ansatz) belekeverjük, azaz nem úgy járunk el, hogy előbb a hordozót rostokkal, szemcsékkel 80 fedjük és csak ezt követőleg visszük fel a fényérzékeny anyagot. Nagyság tekintetében a szemcsék finomak lehetnek, ha azok az emulzióban durva aggregátumokká összeállanak — 35 vagy pedig durvák, ha arra vannak szánva, hogy egyenkint a kívánt hatást előidézzék. A két szemcsefajta keverékét is használhatjuk. Kitűnt, hogy a legkedvezőbb az a szemcse-nagyság, amely cmkint 20 nyílású szitán átszitálható. 40 A durva individuális vagy a finom agglomerált szemek nyers felületet alkotnak, amely a fénysugarakat egymást követően többször visszaveri, miáltal különleges, eddig el nem ért testszerű hatás 45 keletkezik. Az ezen új eljárással keletkező kép nincsen a sík két méretére korlátozva, hanem a képfelépítéshez (képszerkezethez) a harmadik méretet, a mélységet is bevonja. 50 Az eljárásnál felhasznált szemcsék szerves vagy szervetlen anyagok lehetnek. Mivel a fényérzékeny réteg előállításánál, a szemcsék faj súlyára való tekintet nélkül, amely nagy is lehet, nagy mennyi- 55 ségek jöhetnek tekintetbe, a szemcséknek csekély fedőképességük kell hogy legyen, miért első sorban műgyanta, őrölt üveg vagy más szilikátok stb. jönnek tekintetbe. Előnyösnek mutatkozott oly 60 szemcse-anyagot felhasználni, amelynek fedőképessége kisebb, mint a báriumszulfáté. Szemcsék bekeverésére vonatkozó eljárások már ismertek. Ezek az eljárások 55. azonban a találmány szerinti eljárástól abban különböznek, hogy a korábbi eljárásoknál használt szemcsék túl finomak voltak anélkül, hogy nagyobb szemcsékké agglomerálódtak volna, továbbá hogy a 70> szemcsék fedési képessége túl nagy volt és ezenkívül az eljárás meghatározott