118127. lajstromszámú szabadalom • Iránykereső berendezés
MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118137. SZÁM. VII/a. (V/h., VII j.) OSZTÁLY. — T. 3832. ALAPSZÁM. Iránykereső berendezés. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. I). H. Berlin. A bejelentés napja 1936. évi november hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi november hó 8-ika. Iránykereső antennákkal, különösen keretantennákkal ellátott járműveken, nem érhető el minden esetben helyes eredmény. Az iránykeresést kedvezőtlenül be-5 folyásoló hatások egész sorát kell figyelembe vennünk. Mindenekelőtt ilyen kedvezőtlen zavaró befolyásokat okoznak a jármű szerkezetének fémes részei, amelyek az irány-10 kereső antenna közelében vannak, A sugárzásnak egy nagy része, mely nem jut közvetlenül az antennára, a közelben fekvő fémes alkatrészeken visszaverődik. A viszaverődés a1 kai iná val at irányke-15 reső sugarak elfordulnak (fázisugrás). A közvetlen! és közvetett sugárzás olyan eredő vektort adnak, melynek iránya lényegesen eltér a közvetlen sugárzás irányától. A környezetnek az iránykereső 20 antennára való befolyását, az úgynevezett fedélzeti effektust, vagy FB rádióenergiát, a rádiósugárzással való nyers iránymeghatározás és a pontos optikai iránymeghatározás közötti különbségből 25 állapítják meg. Ezeket a korrektúraértékeket az úgynevezett rádióenergiatáresára viszik fel, amely maratott polár-keordinátarendszerrel ellátott görbe felületű vezérlőtárcsa ('bütyköstárcsa). Ezt a tár-30 esát az iránykereső kézikerék és a skáláival ellátott jelzőkészülék közé emeltyűáttételek segélyével iktatják be, úgy, hogy a mutatótárcsán a hullámirányzás értéke önműködően "beáll. Ennek következtében 85 a jelzőkészülék skálája nem fordul el arányosan az irányzókészülék kiézikerekének elfordulásával, hanem a vezérlőtárcsa görbe felületével meghatározott törvényszerűség szerint a kézikerék forgási sebességével szemben gyorsul, vagy lassul. 40 Az iránykeresésnél elméletileg várható minimumot az a körülmény zavarja, hogy valamely szomszédos antenna, vagy árboc en ergiafelvétele az adóra és ennek az energiának a visszasugárzása miatt az 45 iránykereső keret mezejére hat. Ezt a hatást áirboehatásnak, vagy vertikális hatásnak nevezik. Ezt a kedvezőtlen behatást például azzal küszöbölhetjük ki, hogy a keret- 50 vevő, körrel nem hangolt, kisméretű, lineáris antennát csatolunk és azt az energiát, amelyet a segédantenna felvesz^ az úgynevezett segédantenna-energiaszükségletet fázisban és amplitúdóban úgy 55 szabályozzuk, hogy az iránykeresés közben megállapítandó minimum elhoanályosítása megszűnik. A segédantenna energiaszükségletét szintén önműködően szabályozzák és pe- 60 d'ig vagy ismert módon villamosan* alkalmas cstatolóeszkiözök iitján, vagy pedig az újabban ismeretessé vált eljárás szerint mehajnikusan, görbe vezérlőfelületű táccsákkal, melyeket ugyancsak a keret be- 65 állításától függően működtetnek Ezek a görbe felületű vezérlőtárcsák, amelyeket a következőkben segédantenna-szükséglettár csóknak nevezünk, külsőleg hasonlítanak a rádióenergiatárcsákhoz. A segéd- 70 antenna-szükséglettáresáikiat a keresőantenna forgásának függvényében működtetik. Eddig áltálában hosszú hullámokkal