118106. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső, ily csövet tartalmazó berendezés, valamint eljárás e katódsugárcső alkalmazására

MAGYAR KIRÁLYI j&jl SZAB AD ATM BIRÓSÍfl SZABADALMI LEÍRÁS 118106. SZÁM Vll/j. OSZTÁLY. — P. 8774. ALAPSZÁM. Katódsugárcső, ily csövet tartalmazó berendezés, valamint eljárás e katódsugárcső alkalmazására. N. Y. Philips' Gloeilampeiifabriekeii cég- Eindhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1936. évi június hó 9-ike. Németalföldi elsőbbsége 1935. évi június hó 14-ike. A találmány katódasugárcső, főleg oly katódasug'á r uső, melyben a katódából kilépő elektronok nyalábbá egyesülnek, elektrosztatikai vagy mágneses mező ha-5 tására eltérítődnek és végül ernyőre irányulnak. A „Braun-féle csövek" néven ismert ilyen csövek pl. oszcillográfokban vagy távolbalátási célokra általánosan használatosak. A találmány végül ily 10 esöveket tartalmazó berendezés, valamint eljárás e csövek üzesmbentartására. Ily cső rendszerint katódát, anódát, a katódából kilépő elektronok vezérlésére és összeterelésére egy vagy több elektronoptikai 15 rendszert és több eltérítőlemezt tartalmaz. A cső végén, az elektródarendszerrel szemközt, általában fluoreszkáló anyag gal bevont ernyő van, melyet az elektronnyaláb letapogat és melyen ennek 20 következtében világító kép keletkezik. Ámbár ily csövekkel sok esetben jó eredményeket lehet elérni, hátrányuk, hogy a kapott kép felületi fényessége aránylag csekély. Emiatt észrevehetően 25 nagyított képet optikai rendszerrel a katódasaigárcső közelében levő ernyőre vetíteni nem lehet. A vett kép nagysá, gát valójában tehát a fluoreszkáló ernyő nagysága szaibja meg és ezért a 1'2 cm1

X 18 30 cm értéket meg nem haladhatja, mert ennél nagyobb etrnyőjű katódasugárcső előállítása a gyakorlatban hátrányokkal jár. A találmány szerint e hátrányokat oly 35 katódasugárcső alkalmazásával küszöbölhetjük ki, melynél a képet szabadon elrendezett, magasolvadáspontú fémből, pl molibdénből való, legfeljebb 0,02 mm vastagságú felfogóernyőn létesítjük, mely alkalmas arra, hogy őt a ráverődő katód- 40 sugarak pontonként világosára izzó állapotba hozzák. Az ernyőt lemezalakú anyagból is előállíthatjuk, de másképen is berendezhetjük, mint azt a következőkben még részletesebben ismertetjük. 45 „Szabadon elrendezett" kifejezésen azt értjük, hogy a fémernyő nem egész felülete fekszik hordozótesten, mint a finom eloszlású anyagból való ismert, ernyők esetén. Az ernyő tehát nem fedőréteg, 50 hanem azt lehetőleg csak néhány helyen támasztjuk. Kitűnt, hogy előnyös, ha az ernyő oly vékony, hogy arra a hőmérsékletre, melyen zavaró sugárzás többé nem mutat- 55 kőzik, a másodpercnek töredéke alatt hűljön le. E hőmérsékletnek, melyet ezentúl „alaphőmérséklet"-nek nevezünk, oly értékűnek kell lennie, hogy a fényerősség az izzás hőmérsékletén mutat- 60 kozó fényerősséghez, képest kicsiny. A lemeznek ellenben elégséges vastagságot adunk, hogy az utánvilágítást, miközben a hőmérséklet kisugárzás folytán csökken, jelentékennyé te>gyük. A vastagság 65 kedvező értéke általában az alkalmazott anyagtól függ. Az e célra különösen alkalmasnak mutatkozó wolfram vagy molibdén alkalmazásánál főleg 6/u vastagság jön tekintetbe. Általában oly ernyőt 70