118079. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kopással szemben nagy mértékben ellenálló keményített sínek előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI IttRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 118079. SZÁM. XVI/c. (V/a/l.) OSZTÁLY. — JE. 5031. ALAPSZÁM. Eljárás kopással szemben nagymértékben ellenálló keményített sínek előállítására. Eisenwerk-Gesellschaft Maximiliansliütte, Sulzbach-Rosenberg (Németország"). A. bejelentés napja 1936. évi november hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi november hó 23-ika. Ismeretes kopással szemben ellenálló vasúti sinek előállítása, melynek értelmé­ben a sín futóíelületét a hengerlés hőfokán a fejnek folyó vízbe való mártásával ke-5 ményítik és a fej keményített felületét a sín belsejében maradt hővel lágyítják. A kopással szembeni ellenállás a shifejek futófelületének jelentékeny keménységfoko­zódásán alapul, mely keménység közőnsé-10 ges sínacélnál kb. 70 kg/qmm szilárdságról 120—140 kg szilárdságra, melyet golyó­nyomáspróbával mérünk, emelkedik. Emellett a síneket olyan szénacélból állí­tották elő, mely kb. 0.4°,o szenet, kb. két-15 szerannyi mangánt és kismennyiségű, kb. 0.1—0.2°/o Si szilíciumot tartalmazott, ami­koris utóbbit az acélhoz csak azért adták, hogy az acéltömböket az öntés után a kokillában megnyugtassák. Ezeknek a ke-20 ményített síneknek szilárdsága azonban legnagyobb mértékben igénybevett vágá­nyokhoz, különösen éles kanyarulatokban, nem volt elegendő. Nagyobb keményítéssel és kisebb lágyítással foganatosított nagyobb 25 keménységfokozás azonban a sinek biz­tonságának szempontjából aggályos volt. Ebből az okból bizonyos eljárással a sinek keményítendő fejébe folytvasból levő lágy magot hengereltek és hegesztettekbe. 30 Ezt követőleg a futófelületeket 160 kg szi­lárdságra keményítették. így ugyan törés­biztos és üzembiztos, kopással szemben legnagyobb mértékben ellenálló síneket kaptak, ezzel kapcsolatban azonban na-85 gyon körülményes és drága eljárással kellett dolgozni. A találmány szerint ugyanezt sokkal egy­szerűbben és olcsóbban elérhetjük, ha a síneket mint korábban valamely szénacél­ból, melynek azonban fokozott, 0.6°/o-nál 40 nagyobb sziliciumtartalma van, állítjuk elő, azokat ismert módon keményítjük és a sínek belső melegével lágyítjuk. Keményítéshez ismert eljárásokat, így mozgó vagy nyugvó vízzel való lehűtést vagy levegővel való be- 45 fuvalást vagy vízzel való befecskendezést alkalmazhatunk. Azonban a legjobb eredményeket akkor érjük el, ha a hengerlési hőfokú sín fejét folyó vízzel hűtjük le. Emellett, mint ezt 50 végzett kísérleteink mutatták, elsősorban az a fontos előny adódik, hogy egyrészt a kopással szembeni ellenállás a fej ke­ményített íutófelületón jelentékenyen emel­kedik és másrészt a szénacél szívóssága 55 is lényegesen fokozódik. így meglepetés­szerűen azt találtuk, hogy kb. 0.35"/o sze­net, 0.7—0.9°/o mangánt és 0.7—0.8 »/o szilí­ciumot tartalmazó acélból levő sineket csak 140 kg szilárdság keménységére kell ke- 60 ményítenünk, hogy olyan nagy kopással szembeni ellenállást érjünk el, mint ami­lyent csak 160 kg szilárdságra keményített szénacélsineknél érték el. Emellett még olyan sínt kapunk, mely jelentékenyen 65 szívósabb, mint a 160 kg szilárdságú és lágymagbetétes sín. A sínacélhoz a találmány értelmében a sinek tulajdonságainak még további jiaví­tása céljából a fokozott sziliciumtartalom 70 mellett még más ötvözési elemeket, mint pl. krómot, molibdént, vanadiumot, titánt is adhatunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom