118017. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék fémes testek oxidálódás nélküli izzítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118017. SZÁM. XVI/d. OSZTÁLY. — 8. 16104. ALAPSZÁM. Eljárás és készülék fémes testek ozidálódás nélküli izzitására. Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamossági Részvénytársaság, Budapest. A bejelentés napja 1935. évi október hó 24-ike. Fémeknek oxidálódás nélküli izzitására többféle eljárás ismeretes. Nevezetesen el­jártak akként, hogy az izzítandó fémes tes­tet a tartány és © test között elrendezett 5 vasforgácsban ágyazták. Ez az eljárás azon­ban körülményes, sok időt igényel és azon­kívül drága is, mert a töltőanyagként al­kalmazott vasforgács tekintélyes holtsúly, melynek tömege a hasznosan izzítandó fém 10 tömegéhez úgy aránylik, mint 1:1, és ame­lyet szintén fel kell melegíteni. Ez a fel­melegítés melegveszteségeket okoz, amely melegveszteség állandó üzemben el nem hanyagolható. Eljártak akként is, hogy az 15 izzítást védő gázatmoszférában végezték. Ehhez az eljáráshoz azonban bonyolult berendezés szükséges és azonkívül az el­járás a robbanás veszélye miatt rendkívül hátrányos. Éppen ezért áttértek olyan el-20 járásra, amelynél az izzítást levegő kizá­rásával végzik. Evégből rendszerint úgy járnak el, hogy az izzítandó anyagot tar­talmazó, légmentesen elzárható tartányból a levegőt különleges eszközök, pl. légszi-25 vatyűk alkalmazása nélkül, csupán ma­gas hőfokra való felhevítéssel űzik ki és azokat a nyílásokat, amelyeken át a tar­tányból a gázok és gőzök kilépnek, ezek eltávozása után szelepekkel, vagy más 30 zárószervekkel légmentesen elzárják. A tar­tány légmentes elzárására bármilyen is­mert eszköz, pl. a fedélzár hidegentartása is megfelel. Kitűnt, hogy ennél az eljárásinál az 35 izzított anyag tényleg nem oxidál, de az izzított anyag külső felületére az izzítás után és a lehűlés közben koromszerű ré­teg rakodik, ami anyagveszteséggel jár. Éz a réteg, mint a vizsgálatok folyamán ki­tűnt, olaj- és zsírgőzökből ered, melyek 40 izzítás közben részben szárazon desztilálód­nak, részben elégnek. Ezek az olaj- és zsírgőzök az izzítás folyamata alatt azok­ból a tisztátalanságokból keletkeznek, me­lyek az izzítandó anyagon a megelőző tö munkafolyamatok közben halmozódtak fel. A találmány értelmében a fenti hátrá­nyokat úgy küszöböljük ki, hogy a vá­kuummal dolgozó izzítóeljárást olyan iz­zító el járással egyesítjük, amelynél az izzí- 50 tandó testek egymásközti tereit, valamint az izzítandó testek és a tartány közötti teret vasforgáccsal, vagy más alkalmas anyaggal töltjük ki. Ilymódon mestersége­sen létesítjük azokat a külső rétegeket, me- 55 lyekre a zavaró kormos réteg lerakodha­tik. Az izzítandó anyag felülete eközben teljesen tiszta marad és így a fentemlített anyagveszteségek sem jelentkeznek. A találmány szerinti eljárással nem- 60 csak ja vákuumeljárás előnyei és a for­gácsban történő izzítás előnyei érhetők el, hanem ezeken túlmenőleg azt az előnyt is biztosítjuk, hogy a felhevítendő holt tömeg rendkívül kicsiny, nevezetesen a 65 hasznosan izzítandó tömegnek körülbelül csak egytizede, míg az ismert forgács­hevítő eljárásnál a két tömeg egymáshoz mint 1:1 viszonylik. Hogy a forgácsnak ily kis mennyisége elegendő legyen, a leg- 70 több esetben célszerű vagy szükséges, hogy az izzítandó anyagot a tartányon belül, a fémtömeget szorosan körülfogó héjazat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom