116988. lajstromszámú szabadalom • Fölcsapódó gyujtó gránátokhoz

Megjelent 1937. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI WRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116988. SZÁM. XIX/C. OSZTÁLY. — O. 1593. ALAPSZÁM. Fölcsapódó gyújtó gránátokhoz. \Verkzeug~maschineiifabrik Oerlikon cég", Zürich. A bejelentés napja 1936. éyi augusztus hó 5-ike. Svájci elsőbbsége 1936. évi április hó 3-ika. A találmány fölcsapódó gyújtó gráná­tokhoz robbantó csappantyúval ós a löve­dék hossztengelyében fekvő gyújtó lyuk­kal. 5 KiiDönösen gyalogsági ágyúkhoz való gránátoknál, melyeknek fedezett állásokból kilőhetőknek kell lenniök, a gránátokat oly gyújtóval kell felszerelni, amely a röppálya elején biztosított állásban marad 10 úgy, hogy a lövedék akadályokat átüthet anélkül, hogy robbanna. A gyalogsági ágyúkhoz való gránátoktól még azt is megkívánják, hogy tetemes akadályokat, pl. több cm vastag fadeszkáikat, valamint 15 fatörzseket robbanás nélkül átüssenek. A gyújtó érzékenységét azonban nem sza­bad, hogy befolyásolja •SLZ EL körülmény, hogy a röppálya elején oly nagy mérték­ben érzéketlen. 20 A kitűzött feladat megoldására több ja­vaslat történt. Az egyiknél az előcső-biz­tonságot, azaz az ütőszeg-elreteszelés idő­beli késleltetését azzal igyekeztek elérni, hogy a gyújtási készséget előidéző, a gyuj-25 tóban tengelyirányban szabadon ágyazott test, az utóihatás megszűnése után megin­duló, viszonylagos gyorsulás hatására előrefut, még pedig oly légpárna ellené­ben, amelyet lefolyatással előbb meg kell 30 szüntetnünk úgy, hogy a gyújtási készség csak bizonyos idő eltelte után áll be. Más javaslatok arra irányulnak, hogy egy az elreteszelést létesítő szerv csavar­meneteikkel van a gyújtóban tengely-35 irányban ágyazva és az utóhatás megszű­nése után, a gyorsulás hatására, előresiet. Ez az előresietés azonban a csavaralakú ágyazás folytán nem azonnal, hanem csak bizonyos idő múlva történhet. Más meg­oldásoknál egy a gyújtási készséget elő" 40 idéző szerv, rugó nyomóerejével szembein hajtatik ki elreteszelt állásából, amely­ben az ütőszeg biztosítva van és hogy ezt a kihajtást kúpköpeny belső oldatáról centrifugálerő hatásáTa kifelé siető go- 45 lyók végzik. Mindezek az előcsőbiztonság megvalósí­tását célzó megoldások a lövedéknek a kül'liégbe lépésekor érvényesülő késlelteté­sét használják fel, az utóhatás megszü- 50 nése után. Különösen kis kalibernél nehéz a késleltető hatásnak alávetendő szervek oly kialakítása, hogy a kívánt működés nem csupán biztos, hanem egyenletes is legyen. Károsan hat az a körülmény is, 55 hogy a cső előtti késleltetés, a tapasztalat szerint, nem fokozatosan indul meg, ha­nem a gyorsulásból a késleltetésbe való átmenetnél számolnunk kell a gyújtóban szabadon mozgatható részeikre ható erő 60 irányának hirtelen változásával, úgy hogy az élőcső-biztonságot célzó alkatrészek mozgásai ütésszerűen indulnak meg. Eb­ből azonban bizonytalanság és egyenlőtlen működés adódik ki, mert mivel a viszo- 65 nyok az egyik lövéstől a másikig nem egyformák, a határok elmosódnak. Ren­des körülmények között kielégítő eredmé­nyeket szolgáltató szerkezetben a csőbiz­toniság akkora, iwgy néha a szétreteszelés 70 nem jön létre, más esetekben meg a cső­biztonság fedi seim lép. Az eddigi javaslatok további, közös is­mérve az ütőszeg tengelyirányú ágya­zása. Annak a feltételnek teljesítése, hogy 75 a gránátcső, az előcső-biztonság határain

Next

/
Oldalképek
Tartalom