116974. lajstromszámú szabadalom • Előkamra Diesel-gépekhez, főleg nehezen gyulladó égési anyagokkal fenntartott üzemhez

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116974. SZÁM. V/d/2. OSZTÁLY. — D. 4781. ALAPSZÁM. Előkamra Dieselgépekhez, főleg nehezen gyulladó égési anyagokkal fenntartott üzemhez. Daimler-Beiiz Aktiengesellsehaft cég, Stuttgart-Untertürkheim. A bejelentés napja 1936. évi március hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi április hó 1-je. A találmány előkamrás gépek olyan átalakítását célozza, hogy azokat nehezen gyulladó égési anyagokkal, pl. kátrányolajjal, kifogástalanul lehessen működ-5 tetni. Mint gyújtási tényezőnek, minden egyéb behatással szemben, túlnyomó jelentősége van annak, hogy mekkora az égési levegő oxigéntartalma és hőfoka a befecskendezés kezdetén. Minthogy az 10 oxigéntartalmat csak szűk (határok közt változtathatjuk!, a gyújtás lényeges megjavítását csak hőfokemeléssel lelhet elérni. Hogy nehezen gyulladó égési anyagok használatát lehetővé tegyék, megkisérel-15 ték azt, hogy az előkamrába nem-hűtött részeket (izzóbetéteket) helyeztek. Ilyen megoldásokkal azonban csak részleges eredményt értek el. A betéteket ugyanis nagyon forrón kellett tartani, hogy kis 20 terhelésnél se álljon be üzemzavar. Nagy terhelésnél viszont az a hátrány mutatkozott, hogy az előkamrabeli léghiány mellett a forró részekre fecskendezett égési anyag krakkolódott, minek követ-25 keztében az csak tökéletlenül égett el és csapadékokat hagyott hátra. A találmány szerint az előkamra levegőjének nagymérvű felmelegedését azzal idézzük elő, hogy a hűtetlen betéttestet az 30 előkamrából olyan helyre visszük, ahol a hőkicserélődés a gázok és a fal között a legerősebb, vagyis a legnagyobb gázsebesség helyére. Ezzel azonban az égési anyag közvetlen ráfecskeiftlezését a betét hő-35 tárolóként szereplő, nem-hűtött részére is megakadályozzuk. Ily módon nemcsak az égési anyag krakkolódását, hanem a betétben az izzótest nem kívánatos lehűlését is elkerüljük. A szerkezeti megvalósítás egy példáját 40 kapjuk, ha a hőtárolót a betétben, mely pl. körben elrendezett csatornákkal alakított magdarab lehet, a befecskendező csatorna felé közbenső fenékkel leernyőzzük. Ilyképpen a betét hőtárolójában több 45 hő halmozódik fel, mint közfenék nélküli előkamráknál, az előkamra levegőjének hőfoka pedig magasabb, mint az egyedül kompresszióval elérhető hőfok. Hogy az izzóbetétnek a levegővel súrolt felületét a le- 50 hetőség szerint megnöveljük, a maigdaraíb csapszerű, legbelső részét övező csatornasort minimális átmérőjű két vagy több csatornasorra bontjuk. A közfenékben lyukkoszorú, ezen belül pedig zárt ütköző- 55 felület van, mely meggátolja az égési anyagsugarak közvetlen rájutását a magdaraibra. A közfenék távolságát a magdarabtól, valamint méreteit, az előkamrabeli viszonyokkal teljesen meghatározott 60 módon kell összhangba hozni. A mellékelt rajzon (a) a hengerfedél, (b) az előkamra és (c) a befecskendező fúvóka. A (b) előkamra és a fő égési tér közti kapcsolatot az (e) maigdarabbal el- 65 látott (d) betét létesíti. Az <e) magdarab tengelyében csapszerű (f) középrész van, mely a fő égési tér felé lapos kúpalakú csúcsban végződik és amelyet két körben elrendezett, igen kicsiny átmérőjű (g, h) 70 csatornák vesznek körül, úgy hogy a magdarab az átáramló levegőnek nagy