116956. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó eljárás, különösen hézagszinkronizálással

MAGYAR KIRÍLYI ^^^f SZABADALMI BIRÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 116956. SZÁM. VH/j. OSZTÁLY. L. 7OSI. ALAPSZÁM. Távolbalátó eljárás, különösen hézagszinkronizálással. C. Lorenz Akticmg-esellschaft gyári cég- Berlin-Tfempelhof. A bejelentés napja 1936. évi február hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi március hó 14-ike. A távolbalátásnál ujabban ismeretessé vált az úgynevezett hézagszinkronizálás. Ez eljárás szerint az adó befolyásolatlan állapotában a legnagyobb átvivő ampli-5 tudónak 25%-ávaI működik. Az egyes világossági fokozatokat ezen érték és a teljes amplitúdó közötti érték között szabályozzuk be. A szinkronizáló lökéseket azonban a 25%-os értéknek a 0 értékre 10 való vezérlésével érjük el. Mivel az eljárásnál a szinkronizáló lökések megadásának pillanatában hézag keletkezik, ezt hézagszinkronizálási eljárásnak nevezzük. A találmányt a következőkben példával 15 magyarázzuk meg. Az 1. ábra az ismert adóvezérlésnek a diagrammja hézagszinkronizálással. A 2. ábra az új eljárásnak az 1. ábrához hasonló diagrammja. 20 Az 1. ábrában az átvivő amplitúdók az időtől való függőségben vannak megadva. A szinkronizáló hézagokat (ts

)-sel jelöljük. E szinkronizáló eljárással való működésnél azt tapasztaljuk, hogy a szin-25 kronizáló lökésekkel vezérelt billenő szerkezet (Kippgerát) kioldása a vevőben attól függ, hogy a diagrammnak az a pontja, melyen a képjel végződik és a szinkronizáló jel kezdődik, mennyire vilá-30 gos. Az 1. ábra baloldali szinkronizáló hézagánál e világossági fok nagyon csekély vagyis a távolbalátó kép utolsó képjelei sötétek. Az 1. ábra jobb oldali szinkronizáló hézagánál az utolsó jelek sokkal 35 világosabbak. Itt tehát a hézagot szinkronizáló jel sokkal! világosabb érték után következik. Rájöttünk arra, hogy valamely eléggé ki nem ismert rezgési folyamatnál fogva bizonyos idö telik el addig, amíg az adó 40 értéke nulla lesz és ez idő nagysága attól függ, hogy az utolsó képjel mennyire világos. Ennek következménye, hogy a billenő szerkezetek a vevőben több vagy kevesebb késleltetéssel oldódnak ki és ennek megint az a következménye, hogy a következő sor eleje többé vagy kevésbbé eltolódik az előbi sorhoz képest. Ezért a képek szélei többé vegy kevésbbé eltorzulnak, vagyis pl. a függőleges egyenes 50 vonalak tört vonalnak látszanak. E hátrányok kiküszöbölésére a találmány értelmében azt javasoljuk, hogy a szinkronizáló lökéseket mindig ugyanabból az értékből kiindulva kell megadni 55 és az egész képet, vagy legalább is azt a vonalát, ahol képpontok végződnek sötét széllel kell ellátni. A 2. ábrában a szinkronizáló lökéseket szintén (ts

)-sel jelöljük. Itt azonban gon- 60 doskodunk arról, hogy az adó csekély (dt) idővel a szinkronizáló lökés kezdete előtt a legnagyobb átvivő amplitúdó 25%-ára legyen vezérelve. A szinkronizáló lökést tehát mindig a 25%-os érték- 65 ről kiindulva adjuk meg. Ha az adónak a 25%-os értékre való vezérlésénél időkésleltetések lépnek fel, akkor ennek a szinkronizálásra nincsen befolyása. Az új vezérlési módot, pl. úgy érhetjük 70 el, hogy az utolsó képpontot sötét széllel látjuk el. Ha, pl. lyukgatott tárcsaletapintással dolgozunk, akkor két koszorúban vannak lyukak, melyek mögött két foto-