116947. lajstromszámú szabadalom • Töltényhüvely

MAGYAR KIRÍLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMILEIRAS 116947. SZÁM. XIX/c. OSZTÁLY. — M. 10788. ALAPSZÁM. Töltényhüvely. Márkus Imre volt fegyvermester Budapest. A bejelentés napja 1936. évi május hó 4-ike A katonai lövedékek töltényhüvelyei tudvalevően sárgarézből készülnek- Mint­hogy a réz a természetben csak korlátolt mennyiségben és csak egyes országok terii-5 létén fordul elő, így különösen háború ese­tén, midőn pedig a töltényekre a legna­gyobb szükség van, a hüvelyek anyagának beszerzése nehézségekbe ütközik. Növeli a rézhüvelyek hátrányát az is, hogy előállí­tó tásuk körülményes munkával jár és ezért igen drága, továbbá, hogy a hüvelyek na­gyon súlyosak és ezért a katonát erősen terhelik. Készítenek ugyan töltény hüve­lyeket kemény kartonlapból is, ezek azon 15 ban sem nyomással, sem vízzel, sem hővel szemben nem eléggé ellentállók és csakis vadászfegyverekhez használhatók. Mind e hátrányok kiküszöbölődnék a találmány szerinti töltónyhüvelynél. Ennek lényeige 20 az, hogy az egész hüvely, vagy annak csak palástja, vagy pedig csak fenékrésze mű­anyagból vain sajtolva. A műanyagot bár­hol elő lehet állítani, tehát a hüvely anya­gának beszerzése nincs helyhez kötve, azt 25 minden ország saját nyersanyagából ké­szítheti. A műanyagból készült hüvely úgy nyomással, mint vízzel ós hővel szem­ben rendkívül ellentálló, sokkal könnyebb, mint a rézhüvely, amellett pedig e hüve-30 lyek sajtolással nagy tömegekben igen könnyen és gyorsan készíthetők. A csatolt rajzon a találmány három pél­daképem kiviteli alakja van feltüntetve. Az 1. ábra az egy darabból sajtolt töltény-35 hüvely hosszmetszete, a 2 ábra a két különálló és egymáshoz csa­varéit részből álló töltényhüvely hossz­metszete, a 3. ábria pedig a töltényhüvely fenékré­szének metszete, a beléje ágyazott gyu- 40 tacsalátámasztó betéttel. A rajzon (a) jelöli a töltényhüvely pa­lástját, (b) pedig annak fenékrészét. A hü­velypalást, valamint a fenékrész készülhet egyetlen darabból, mely esetben az egész 45 hüvely műanyagból van sajtolva (1. ábra), vagy pedig készülhet két különálló rész­ből (2. ábra). Lehet mind a két különálló rész ugyancsak műanyagból sajtolva, vagy pedig készülhet a két különálló rósz 50 közül pl. a hüvely műanyagból és a fenék fémből, vagy megfordítva a fenék mű­anyagból és a hüvely fémből, kemény kar­tonból, vagy vulkanfieber bői. A töltényihüveilyhez alkalmazott mű- 55 anyag célszerűen különböző phenoloknak és fornualdehydnek, valamint silioa g él­nék meghatározott arányú keverékéből ké­szül katalizátorok, illetőleg kondenzáló anyagok fedihasználásával. A műanyag szí 60 vósságát és tűzállóképességét fokozhatjuk azbeszt, nyers gumi, textilanyag, fémpor, fűrészpor, papíranyag vagy vulkanfieber hozzáadásával. A műanyag készülhet fo­lyadék- vagy poralakban ós belőle a töl- 65 tényhüvelyt, illetve a hüvelypaiástot és hüvelyfeneket meghatározott hőfok es nyomás mellett sajtoljuk-Merevítés céljából lehet a műanyagból készült hüvelypalástban, vagy hüvelyfe- 70 nékben fém- vagy textil huzalt, fém-, tex­til vagy vulkanfieber köpenyt, fém- vagy textil szitaszövetet vagy egyéb merevítő­testet ágyazni, melyeket célszerűen a saj­tolóformában helyezünk el és melyek saj- 75 toláskor a hüvely falába sajtolódnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom