116853. lajstromszámú szabadalom • Závárzat gáznyomással töltő fegyverekhez

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 116853. SZÁM. XlX/b. OSZTÁLY. ÜL. 13610. ALAPSZÁM. Závárzat gáznyomással töltő fegyverekhez. Knorr-Bremse Aktieng-esellschaft, Berlin-Lichtenberg-. A bejelentés napja 1936. évi szeptember hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi szeptember hó 19-ike. A gáznyomással töltő, ismert lőfegyve­rek hátránya a závárzat aránylag bonyo­lult szerkezete; a závárzat ugyanis általá­ban a csúszórészeket vezető, két különálló 5 tokrészből áll. Ez okból üzemben a gáznyo­mással töltő fegyver csütörtököt mond, mert a különálló tokrészek nem kapcsolód­hatnak egymásba úgy, hogy e részek egy­máshoz képest csekély mértékben el ne fo-10 roghassanak, illetve, hogy csekély elíforgás a fegyver hosszabb használata folytán fel ne léphessen. A tokrészek viszonylagos el­mozgása rendszerint elegendő a gáznyo­mással töltő fegyver használhatatlanná té-15 telére, vagy legalább is a fegyver műkö­désének káros befolyásolására. A gáznyo­mással töltő ismert fegyverek závárzatánál a lövés folytán kiváltott erők átvitele a závár zattömbre aránylag kedvezőtlen; iO ennek folytán a závárzat összes részeinek igénybevétele káros és e részek gyorsan kopnak. Ezzel szemben a találmány szerinti gáz­nyomással töltő fegyver rendkívül egy­!5 szerű szerkezetű, amit azzal érünk el, hogy a závárzat csúcsórészei közös hüvelyben vezetődnek. Ily módon a csúszórészek köl­csönös helyzete elmozdíthatatlanul van rögzítve, úgyhogy a gáznyomással töltő 10 fegyver üzemében nem lépnek fel zavarok. Elmellett a találmány szerinti fegyvernél a závárzattömb a lövési helyzetben sajátos módon van rögzítve, miáltal a töltény ki­lövésénél fellépő visszalökés, minden bil-15 lenőnyomaték kiküszöbölésével, a závárzat­tömbrel vivődik át. Ily módon a gáznyo­mással töltő fegyver élettartama és üzem­biztonsága tetemesen fokozódik. A találmány szerinti závárzat akként van kialakítva, hogy elsütéskor, a cső- 40 ben uralkodó gáznyomás, rugónyomás alatt álló és a závárzattömbbel közös závárzat-hüvelyben vezetett csuklós to­lattyut tol el. A csuklós tolattyú, a tulaj­donképpeni závárzattömbbel, célszerűen 45 közbenső csukló útján van kapcsolva, amely a csuklós tolattyú hátrafelé mozgá­sát előbb a závárzattömb emelőmozgá­sába vezeti át. Ezzel a závárzattömb az elreteszelő nyugaszokból, amelyékbe 50 hátsó végének elreteszelő szemölcseivel fogódzik, kiemelődik és a rugónyomás alatt álló csuklós tolattyúval együtt hátrafelé mozoghat. Az összekötő szerv­nek a závárzattömbhöz viszonyított hely- 55 zetét célszerűen úgy választjuk meg, hogy záróhelyzetben az összekötő szerv felső forgáspontja, az alsó forgásponthoz ké­pest, a csőtorkolat irányában kissé előre­siet. Ezzel elérjük, hogy a závárzat nyi- 60 tásánál eleinte csupán a csuklós tolattyú és a vele összekötött ütőszeg mozog, míg a závárzattömb egyelőre még helyzeté­ben marad, minthogy csak akkor kezd emelkedni, amikor az összekötő szerv 65 felső forgáspontja az alsó forgásponton átmenő, függélyes középsíkon túlhaladt. Ez elrendezés folytán a závárzat csuká­kásánál az ütőszeg csak akkor mozog előre, amikor a závárzattömb az elretesze- 70 lési helyzetet már elfoglalta, úgyhogy a fegyver elsütésekor fellépő robbanási nyo­más jó felvétele biztosítva van. A rugó­hatás alatt álló csuklós tolattyú közvet­lenül az ütőszeggel van összekötve, úgy- 75 hogy az ütőszeg már a csuklós tolattyú

Next

/
Oldalképek
Tartalom