116727. lajstromszámú szabadalom • Vasúti biztonsági berendezés

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 116727. SZÁM V/a/2. OSZTÁLY. — M. 4988. ALAPSZÁM. Vasúti biztonsági berendezés. Eötvös Ferenc iiyug\ Máv. iroclasegédtiszt Pécs. A bejelentés napja 1936. évi július hó 10-ike. A találmány biztonsági berendezés, mellyel vonatösszeütközések, hibás váltó­állítás okozta kisiklások, útátjáróknál való vonatelgázolások biztonsággal meg-5 ak ad ál y ozh at ók. A csatolt rajzon a találmány példakép­pen felvett kiviteli alakjában van feltün­tetve és pedig az 1. ábra a berendezésnek a mozdonyra 10 szerelt része elölnézetben és részben met­szetben, a 2. ábra a sinek felülnézete a vágány­közben elhelyezett vezetékpárral, a 3. ábra a berendezés villamos kapcso-15 lási vázlata, a 4. ábra vágányváltó keresztmetszete a vágányk őzben futó vezetékpárt kapcsoló érintkezőivel, az 5. ábra pedig a vágányváltó kapcsoló 20 érintkezőinek vázlatos felülnézete. A biztonsági berendezés a mozdonyon elhelyezett készülékekből, úgymint áram­fejlesztőből, ennek áramkörébe kapcsolt villamos jelzőből, áramváltóból és áram-25 leadó-, illetve felszedő szerkezetből, vala­mint a sinek között elhelyezett vezeték­ből áll, melyeken át áramkör záródik akkor, ha két mozdcmy ugyanazon sínpá­ron egymástól meghatározott távolságra 30 megközelíti egymást. A irajzon (a) jelöli a mozdonyokon el­helyezett áramfejlesztőt, mely lehet telep, akkumulátor, vagy dynamo, (b) pedig az ennék áramkörébe kapcsolt jelzőt, mely 35 célszerűen villamos csengő vagy sziréna és villanylámpa. Az áramváltót a mozdo­nyon függőleges helyzetben megerősített (c) fakeretre egymástól szigetelten felsze­relt (d, f, g, h) érintkezőrugók alkotják, melyek közül két-két szemközti érintkező 40 egyike és pedig a (d, h) érintkezők az áramforrás -j- sarkával és másika, az (f, g) érintkezők az áramforrás — sarkával van összekötve. A (e) keretben a függé­lyes helyzetű (i) váltárúd van le- felmoz- 45 gathatóan ágyazva, melyet a (j) rugó igyekszik lefelé szorítani. E rúd (k) szi­getelőlemezén az (m, n) érintkezőszegek vannak megerősítve, melyek az (i) rúd le- felmozgása köziben végigcsúsznak a 50 (d, g), illetve az (f, h) érintkezőrugókon. Az (i) váltórúdnak alsó vége kinyúlik a (c) keretből és felfekszik a mozdonyten­gelyre szerelt (o) körhagyó vagy büty­köstárosára, mely a tengely forgása köz- 55 ben az (i) rudat váltakozva felnyomja, majd pedig elengedi, amikor ismét a (j) rugó feszítőereje a rudat lenyomja ko­rábbi helyzetébe. Az (m) érintkezőszeget az (ml) vezeték a sinek között lefektetett go (p) vezetókpárral, az (n) érintkezőszeget pedig az (ni) vezeték a mozdonykeréken át az (r) sínpárral köti össze. Az, (m) érintkezőszeg és a (p) vezetékpár közé az 1. ábrán látható áramleadió-, illetve fel- 55 szedő szerkezet van iktatva. E szerkezet a (t) fatáblában le-, felmozgatóan ágya­zott és az (ml) vezetékhez kapcsolt (v) fémtolórúdból áll, melyet a (w) 'rugó le­felé nyomni törekszik; e rúd alsó vége 70 (z) áramszedővé van kialakítva. A (t) fa­tábla a mozdony (1) hevederéhez erősített (2) tartókaroknak (3) csapágyaiban ágyazott csapnyulványokkal van el­látva, melyeknél fogva a fatábla, a 75 (3) csapágyakban függ. A mozdony hala-

Next

/
Oldalképek
Tartalom